Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-06-25 / 15. szám

I. évfolyam 15. szám. Jilező&azdíEsú&i szmSk« és szövetkezeti fketiU&w | Bratislava, június 25-Idén korábban kezdődik az aratás A rozsot teljes érés előtt, a búzát viaszérésben, az árpát és a zabot sárgaérésben kell learatni Az idei aratás {jelszava: közös munkával harc minden gabonaszemért Megkezdődött az aratás •.,! Elsőnek az árpa volt soron, most több helyen a rozs aratási következett el és pár nap múlva a búza is kasza alá kerül. Noha az ország kü­lönböző részein többnapos eltérések lesz. nek az aratás kezdeténél, nagy általánosság­ban mégis az mondható, hogy idén a szoká­sosnál valamivel előbb kerül sor az aratásra és a búza sem várja meg mindenütt a ha­gyományos Péter-Pált. Az aratás kezdetét nem a naptár és nem a hagyomány írja eíő, hanem a gabona be. érésének időpontja. Mindenütt fokozatosan ügyelni kell tehát arra, hogy a legjobb idő. ben végezzük el az aratást. Minden dolgozó parasztnak legfőbb érdeke az aratás idejé nek jó megválasztása, hogy lehetőleg egy szem terményünk se menjen veszendőbe. Ezért kell az aratásnál ehhez az előíráshoz igazodnunk: a rozsot teljes érés előtt a bú­zát viaszérésben, az árpát pedig és zabot sárgaérésben kell learatni. Egy napot sem késhetünk az aratás megkezdésével, meri túlérik a szem és akkor sok elpereg belőle kaszálás közben. A késve aratott gabonának több mint a tizedrésze kárbavésx a pergés miatt. Ha tehát egy holdon 10 mázsa rozs termett, az aratást pedig nem kellő időben végezzük el, akkor a zsákba már kilenc má. zsa sem kerül belőle. Két holdon pedig any­­nyi elpereg, hogy abbéi kitelne egy ember évi fejadagja. A viaszérésben learatott búza nem lesz fakó, gyenge sikértartalmú, hanem minden búzaszem piros, acélos és súlyos. Viaszérés­ben a bmaszem rugalmas, körömmel vágha­tó és a vágásban viaszszeríí- A búzaszem az érés e fokán a legnagyobb, utána fokozato­san szárad, a mag burka megsárgul. A búza viaszérése csak öt.hat napig tart, ezért kell a legalkalmasabb időben közös erővel a leggyorsabban elvégezni az aratását. Az idei gabonatermésünk igen jónak Ígér­kezik. Az idejében elvégzett vetés, a heíyes tavaszi ápolás és a kedvező tavaszi időjárás .következtében az eszi gabonák általában igen jól fejlődtek az ország legnagyobb ré­szében. Az őszi szántás, a tavaszi talajelő­­készités és a korai vetés nyomán a tavaszi gabonák fejlődése is igen jól indult- Az el. mull hetek meleg és száraz időjárása annyi, ban éreztette hatását, hogy a tavaszi gabo­nák fejlődése nem mindenütt folytatódott úgy, ahogy tavaszi fejlődésük alapján ígér­kezett. Mindent egybevetve azonban őszi gabonában igen jó termésre számíthatunk, de jó termést adnak majd a tavaszi gabonák is. Az aratás éppen a jobb és több termés következtében ebben az évben nagyobb és nehezebb munka lesz, min! az elmúlt évek­ben- A gabonafélék szalmája mindenütt több, a szemtermés is jóval nagyobb, mini a megelőző években, ezért az aratás több munkát, nagyobb erőt, jobb szervezést és széiesebbkörü mozgósítást követel, mint fel, szabadításunk óta bármely esztendőben. Az idei aratás tehát nagyobb feladatok elé állítja dolgozó parasztságunkat mint az elmúlt években Egész dolgozó parasztsá. gunknak azonban tudatosítania keil az aratás jelentőségét és az ezzel járó politika: fel­adataink fontosságát. El kell feltételenül ér­nünk, hogy az egész dolgozó parasztságunk minden erejének mozgósításával lásson hoz. zá az aratás munkájához és biztosítsa annak 'egrövidebb időn beiül! elvégzését. Segíti az aratás munkájának jó és gyors elvégzését az aratógépek nagyobb számban való munkábaáüítása és az, hogy mezőgaz­­gaságunkban is kifejlődött már a munka ver­senymozgalom és megvalósult a közős mun­katerv. Az idei aratásunk és betakarításunk min­den munkájának az a jelszava, hogy közös munkával harcoljunk minden egyes gabona, szemért! Az aratás idejének helyes megvá. lasztásétói kezdve az aratási munka minden mozzanata jelentős ebből a szempontból. Az idejében végzett aratás biztosítja azt, hogy a megtermett gabonát veszteség nélkül takaríthatjuk be. Az aratási munkák megfe­lelő minősége a kévék és kereszten gondos kezelése, a helyes gereblyézés mmel tekin­télyes megtakarítást jelent az ország gabo. natermesében. Hasonlóan tekintélyes meny­­nyiségíí gabona megóvását jelenti a behor­­dás és a cséplés munkájának megfelelő gondossággal való elvégzése-Az aratás munkája ötéves tervünk teljesí­tésének, mezőgazdaságunk fejlesztésének egyik kiemelkedő tényezője Jó vét ajtó­sa pedig egyik legdöntőbb biztosítéka. Minden erő mozgósításával és a munka jó megszervezésével el kell érnünk, hogy a Párt aratási felhívásában előírt tervet telje, sítsük és ezzel népgazdaságunk fejlesztését és békénk védelmét népünk újabb győzel. mes teljesítményével biztosítsuk! Farkassá©!* 72.000 parcella liinik el Sikerrel folyik a nyitrai kerületben a magasabbfoku EFSz-ek k épifése 187 EFSz van már a zsolnai kerületben Faifan: Az EFSz-be lépő földműves semmit se veszít, csak nyerhet Kétségtelen, hogy Szlovákia hat kerülete kö­zül a nyitrai kerülethez tartozik a legtöbb jó te’ J földünk A mezőgazdaságunk fejlődése és falvaink szocializálása szempontjából tehát különös érdek fűződik ahhoz, hogy a nyitrai ke­rülethez tartozó községek mielőbb térjenek át a föld közös megművelésére, hogy ezzel eredmé­nyesebb, jobb és olcsóbb lehessen kis- és kö­zépparasztjainak munkája, A nyitrai kerületben —jelek szerint_ igen nagymértékű és komoly előrehaladásnak va­gyunk tanúi a utóbbi időben. A közelmúltban dr. Rendek, a Földművelésügyi Megbízotti Hi­vatal osztályfőnöke jelenlétében az aratási és cséplési munkák oktatói és a kerületi aratási bi­zottság tagjai megbeszélést tartottak Nyitrán A megbeszélés versenyre szólította fel a kerület oktatóit az aratási munkák legjobb megszerve. zése és a XXI. fokú EFSz-ek kiépítése terén. A fenti megbeszéléssel körülbelül egyidőben a nyitrai kerület EFSz-ei taggyűlést tartottak és azokon a magasabbfoku szövetkezeti típus­ra való áttérés kérdését tárgyalták meg.. Mint­egy tíz nappal ezelőtt jelentették, hogy a nyit­rai kerületben a második típusú EFSz-ek mun­karendjét tehát a föld mesgyék nélküli közös megművelését 24 szövetkezet fogadta el, a har­madfokú EFSz-re pedig 18 szövetkezet tért át. Azóta újabb és újabb hírek érkeznek a nyit. rai kerület EFSz-eitől melyben sorra jelentik, hogy áttérnek a magasabbfokú szövetkezeti tí­pusra. Az egyik legjelentősebb határozatot a farkasdi EFSz-hozta. ahol nem kevesebb, mint 72.000 parcellát szüntetnek meg a föld közös, mesgyék nélküli megművelésével. A vágsellyei járásban lévő Farkasd község­ben még a múlt év tavaszán megalakították az EFSz-et. A szövetkezet azonban az első igéret­­teljes lépések után kissé visszamaradt. Az EFSz­­ek ezévi széleskörű áttérése a magasabb terme­lési formákra, a farkasdiakat is haladásra ser­kentette. Farkasdon ezideig nem valami öröm. teli módon gazdálkodtak Képzeljük el, hogy egy 3200 hektár területű határban élűdig 72.000 parcella volt. Mennyi termőtalajt vesztettek ekkora felaprózással, mennyi energiát és pénzt dobtak ki fölöslegesen, amikor egyik apró par­celláról a másikra kellett szaladgálniók. Ennek az állapotnak most véget vetnek. A Nyitrai Ke­rületi Nemzeti Bizottság alkalmazottai segít­ségével a község közös vetési eljárást vezet be, amelynek keretében 100-150 hektárt kitevő par­cellákat összefüggő felületként fognak bevetni. Ilyen területeken már kihasználhatják a gépe­ket, a munkaerőket és az agrotechnikai intéz­kedéseket. Mennyi termőtalajt nyernek így, nem is szóivá arról, hogy a földterületek össze­gezésénél 400 hektár eltiktolt földterületet fe. deztek fel. A farkasdi EFSz négyszáz tagja, akiek földje az egész község szántóföldjének több mint felét képezi, elhatározta, hogy közös­en fog gazdálkodni a harmadik típusú EFSz végrehajtó rendszere alapján. A gazdálkodás ho­zamát a szerint osztják majd fel, hogy hány mimkanapot dolgozik egy-egy tag és csak az jg egész nyereség 5 százalékát osztják fel aszerint, gj hogy ki mennyi földet adott a szövetkezetnek j§ Magánhasználatra az EFSz tagjai egy hektár- = nyi földet tartanak meg maguknak. A farkasdi É földművesek most nagy lépést tesznek előre és § a vágsellyei kerület többi községeinek is példát M adnak rá, hogyan kell gyorsított ütemben kö- gf zelebb jutni a szocialista holnaphoz. Ü A zsolnai kerületben eddig csak egyetlen III. fokú EFSz volt: Benicen, de az EFSz-ek száma sem volt éppen sók. A Párt IX. kongresszu­sának felhívására azonban nagy ütemben in­dult meg a szervezési munka a zsolnai kerület, ben is. A falusi pártszervezetek és a Nemzeti Front alakulatainak támogatásával egymásután valósítják meg a közös . aratást és cséplést, il­letve érvényesítik mezőgazdaságukban a ma­gasabb termelési formákat. Június 15-ig a .ól­nál ’ 'letben összesen 187 EFSz akiüt meg. Ebből 124 rendes EFSz. mig 63-ban egyelőre csak Előkészítő Bizottság működik. Az EFSz.ek III. típusára tér át a túrocszentmártoni járás­ban lévő Rakov község is, az ilavai járási:-- le­vő Malinova és a privigyei járásban lévő Sol. ka község EFSz.e- mig a II. fokú típust a ró­zsahegyi, vágbesztercei, a stubnyateplici, trste­­nai járások községeinek egész sora, melyek már ki is dolgozták a közös vetési eljárást. Az ilavai járásban lévő Malinova község EFSz-e a ül. fokú szövetkezetté való alakulá­sát ünnepélyes keretek között mondotta ki. A taggyűlésre meghívták Falt’an földművelésügyi meghízottat, aki beszédet mondott. Beszédében méltatta Malinová község példaadását, amellyel bebizonyítják, hogy a hegyvidéki járásokban is megvan a lehetősége szebb élet elérésének az EFSz útján. „Száz és száz községünkben — mondta —, áttérnek földműveseink a magasabb termelési formákra, bevezetik az egész község közös vetési eljárását , beszántják a mesgyéket, megszervezik a közös munkát és — mint Mali­­nován is — áttérnek a közös gazdálkodásra, Nagy lépést jelent előre az, ami ma falvainkon történik. Nem csoda,hogy fölműveseink minder, ről gondolkoznak és tárgyalnak, gondosan fon­­tolgatják, jó lesz - e így, biztosítják - e így a szebb életet. Vannak még kevéssé öntudatos földművesek, akik hisznek a régi ijesztgetések­nek, hogy el akarják venni a földjüket. Nem nálunk egyáltalán senki a földműveseket nem fogja megfosztani a földjüktől.. A malinovai föld mindig Malinovának fog teremni és nek­tek, malinovai földműveseknek. Tiétek lesz a ho. zama. Az EFSz-ben tehát a földműves nem ve­szíthet, ellenkezőleg, csak nyerhet — a gépek jobb felhasználásával, közös munkával, a tudo­mány vívmányainak segítségével sth. Eleng-n dő tapasztalatunk van már ahhoz, hogy az ilyen munka többet hoz, olcsóbb és könnyebb. Alap­talanok azok az aggodalmak is, hogy a szövetke. zcii hozamból mindenki egyformán kap, a szor­galmas ugyanannyit,mint a lusta, hogy tehát egyesek a más munkájából húznának hasznot. Ilyen beszédeket terjesztettek állandóan a Szov. jetunió ellenségei. Mindazok, akik a Szovjetuni­óban voltak meggyőződtek róla, hogy ott min­­denkit munkája szerint értékelnek és díjaznak. Az Egységes Földműves Szövetkezetekben is mindenekelőtt aszerint fognak jutalmazni, hogy melyik tag miként járul hozzá munkájával a közös eredményhez. -A taggyűlésen egyébként 122 kis- és közép­paraszt írta alá a III. fokú EFSz-hez való csat­lakozását. A fenti taggyűlésre küldte el képviselőit Sol­­ka község is, hogy meghallgassál- Falt' - megbi. zott beszédét, A szolkai EFSz-nek 32 tagja van és ezek közül az a 16 kisbirtokos, aki részt vett Malinován az ottani ünnepélyes taggyűlésen, bejelentette, hogy az ő EFSz-ük is áttér a III. fokú szövetkezeti típusra. Kiválóan Dévait nálunk is a szovjjeágyártfmányu legelőszánló eke A bratislavai Mezőgazdasági Kiállításon és a nemrég Prágában megtartott Mintavá­sáron nagy figyelmet keltett a földművesek, különösen pedig a szakemberek között a kiállított szovjetgyártmányu legelőszéntó eke. Azok a kísérletek, melyeket a Földműve­lésügyi Megb. Hivatal végeztetett Bratislava közelében mintegy 16 ha kiterjedésű terü­leten a Szovjetunióból érkezett ekével, fényes bizonyítékét adták a szovjet mezőgaz­dasági gépek rendkívüli hasznosságának ésmlnőségének, Az eke olyan földet szántott fel, amelyet nemrég még víz borított, most pedig magas bokrok, káka és szinte ember­­magasságú fű nőtte tele. Ezzel a kedvezőtlen talajjal a legelőszántó szovjet eke alapos rendet csinált, mivel gyökerestől szedte ki a kétméteres és 6—8 centi vastag kákát és nem „ijedt meg” az átlag 15 centiméteres fatönköktől sem. Az eke 72 centiméterre ha­tol be a földbe, 60 centiméteres barázdákat szánt és a főidet 180 fokkal átfordítja, ami a szakértők előtt különösen nagy elismerésre talált. Maga a gép 4.5 m. hosszú, kerék­­távolsága 2 méter, az ekevasa 80 centi, a segítőekevasa pedig 60 centiméter széles. A legefőszántó ekét 50 lóerős CKD traktor vontatta és átlag 3 óra alatt szántott fel 1 hektárt Nagy előnye a szovjet ekének, hogy a traktor nem a barázdában megy, ha­nem a még fel nem szántott részen A Szovjetúnióból érkezett első szállítmány tehát kiválóan bevált és most ott, ahol gazdaságilag kihasználatlan területeink vannak a szovjet eke termőfölddé változtatja azo­kat, melyben megterem majd a kukorica, a borsó, bükköny és a zab.

Next

/
Thumbnails
Contents