Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

II. Tejon és a tejon indiánok

63 A TEJON INDIÁNOK. áo áo Fövcg, vagy fejékesség nem ismeretes ezen indiánok közt. Esős időben, télen s a legforróbb nyári napokon egyaránt meztelen fővel járnak, a férfiak úgy mint a nők. Hajukat nemkülönbség nélkül hosszúra növesztik, s hátul egy fürtbe fonják, mely néha 4 sőt 4^2 láb hosszú, s mely különösen mikor lóháton ülnek, felette mulatságos látványt nyújt, midőn örökösen mozog s ide s tova repdes, mint valami macskafark. E sorok irója a jelen nemzedék tagja levén, természetesen nem élt Mária Terézia és József császár idejében, s tehát nem kevés elégtétel és élvezet volt reá nézve azon szerencsében részesülhetni, hogy az itteni indiánok közt láthatta azon képet, melyet a magyar honatyák, s különösen a magyar harczosok azon gyönyörű időkben a szemlélőnek nyújtottak. De térjünk vissza tárgyunkhoz, s említsük meg, miként a tejon indiánoknál átalános betegség a rheumatismus acutus, mely sokszor rheumatismus choronicus-ba fajul át, s azután természetesen nagyon veszedelmessé válik. A gonorrhoea és siphilis szintén nem ritkaság. Minden betegségek gyógyítására gőzfürdők és különféle fúvek-használtatnak. Ha mindez siker nélkül marad, akkor, mint vég kísérlethez, tánczhoz, énekléshez és kuruzsoláshoz folyamodnak. Szülő nők talpon állnak, s egy fölibök akasztott kötél vagy guzsalyba fogódznak; néha térdelnek is, de a test felső része mindég felemelt helyzetben marad. Ezen körülmény eléggé tanúsítja, hogy szülésök fájdalom nélküli s gyors, noha kivételesen néha ellenkező az eset, s ilyenkor éneklés-, tánezok-, füstölések- s különösen fülsiketítő doboláshoz folyamodnak, hogy szerencsés eredmény idéztessék elő. Fő élelmi czikkök a tengeri, mellyet éretlen korában tökmaggal kevernek, öszvetörnek, aztán tökhajba tesznek s a hamuba takarva megsütnek. A tengeri nagy része azonban lábán hagyatik, mig tökéletesen meg nem érik ; a szemeket aztán gondosan lemorzsolják, s föld alatti vermekbe rakják télre. Mielőtt éleimül használják, mindég megörlik, vagyis jobban mondva — lisztté törik. S ezen műtétei nem kevés fáradságba s időbe kerül, mert a tengeri egy kővel padozott vályúba tétetvén, óriási, négyszögletesre csiszolt kövekkel töretik meg; e foglalkozás kizárólag a nőket illeti. Ha tekintetbe vesszük, hogy egy nő ilyformán reggeltől estig csak mintegy 5 font lisztet képes előállítani, azt kell köXántus utazása Kaliforniában. 4