Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440
II. Tejon és a tejon indiánok
48 A TE.TON INDIÁNOK. den befolyása nélkül kapta azt, s hivatala jelképei : egy ezüst emléklap mellén és egy ezüst gömbű hosszú pálcza. A hivatalába ekkép igtatott főnök tekintélye természetesen csak névszerinti, s a törzs többségének akarata ellenében hatalma megtörik. Úgyszólván mindenki, a ki néhány ló, öszvér, vagy juh tulajdonosa, főembernek tekinti magát s szavazatot követel a tanácskozmányokban. De még azok is, kik gazdagság vagy vitézség által némü népszerűséget és tekintélyt vivtak ki magoknak, felette óvatosan járnak el a tanácskozmányokban, nehogy valamely intézkedés vagy határozat részeseivé váljanak, mely talán a nép többségének inye ellen lehetne. A junták, vagy is tanácskormányok e szerént a nép lcggazdagabbjaiból szerkcsztvék, minden tag önalkotottképviselője lóvén a nemzetnek Ezen szerkezet természetes következménye, hogy a junta határozata sohasem tekintetik érvényesnek, ha az a nép átalános többsége kivánataival egybe nem hangzó; s igy vajmi kevés határozat léphet foganatba s hajtathatik végre. Tehát hiánya az összes nép által választott főnöknek, ki a népet korlátlan hatalommal igazgatná, kétségkül nagy hátrányára van ezen törzsnek s felette nehezíti fékentartását és kormányzását; ez csakugyan nem kevés tapintatot igényel, hogy zűrzavar és ellentállással ne találkozzék ; mert a nemzet tökéletesen meg van győződve, hogy mint nemzet leghatalmasabb a föld hátán. Ezen szerencsétlen hit hihetőleg onnét származott, mivel sok évekig örökös félelem és rettegés tárgyai voltak a mexikói éjszaki államokban, sikeres rablásaik és beütéseik miatt. A leggazdagabbak régtől hinni kezdik már, hogy az Egyesült Államok dragonyosai nem rémülnek cl ncvök puszta említésére, de ezen hit távolról sem otthonos még a szegény osztály közt, azaz a nép többségénél, mely lovakkal, öszvérekkel és juhokkal nem bir; s azért ezen osztály sokszor megtámadja ma is az utazókat, s nem egyszer hajtja cl a fehér telcpedök nyájait, stb., s a főnök oly annyira nem képes az ily tetteket meggátolni, vagy kézre keríteni s megbüntetni a tetteseket, hogy sokszor inkább saját vagyonából tóriti meg az igy okozott károkat és pusztításokat, mintsem megkísértené az elrablott vagyon clökcritését. EgyszóA ral, a tejon indiánok kormányszerkezete cgyátalán nem tekinthető kormányszerkezetnek; mert a főnök hatalom s tekintély nélküli, s e szerént mindenki ugy és azt teszen, a mint és