Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

II. Tejon és a tejon indiánok

42 TEJON NÖVÉNYZETE. dául az egy század dragonyosok lovai (54) élelmezésére 50 • m. f. terület szénája kivántatik évente, s közönségesen még az sem elegendő! A kormány 85 dollárt fizet minden tonna szénáért, mely mellette oly alávaló minőségű, hogy a nyugati államokban senki sem fogadna el ily szénát, bár ingyen ajánltatnék. így tehát a Tejon vidék, mint baromtenyésztó ország nagy hire kétségkül képzelódésból támadt, oly egyének képzclódéseiből, kik vagy futólag utaztak rajta keresztül, vagy mexikói híreket kapdostak össze; mert tettleg egészen az ellenkező eset áll. Az artemisia rengetegekkel s végnélküli köhalmazzal borított roppant területek eléggé bizonyítják be magokban is ebbeli állításomat. Fényűk, törpe tölgyek s különféle fajú kaktuszok (mintegy G5 faj) és pálmák teszik mindenütt a völgyek növényzetét. Bőt imitt amott czédrusok is láthatók a hegyek oldalain, hol az artemisia nem otthonos, kivételesen magas és sugár fényük is találhatók a mély hegyszorosokban, s a posványok szélein néhol nyárfák láthatók. A Kern folyó körül néhány akáczfát is találtam, egy faja különösen szép kárminpiros virágokkal volt terhelve, de az akáczfák csak véletlen fordulnak eló. Egres, szilva, málna, szóló s különösen komlo képzelhetlen mennyiségben tenyészik a patakok peremén mindenütt, ugy egy kis törpe fajú fűzfa*) is, melynek haját az indiánok dohány helyett használják, s mely — köztünk mondva — nem csak dohányozható surrogatum, de egyszersmind oly kellemes szagú és zainatú is, hogy azt bármely perzsa sah is kétségkül mint legnagyobb fényűzési ezikket tekintené. A tél közönségesen rövid, s ha az esós idő nem emlékeztetne reá, észre sem lehetne venni, mert sokszor december- és januárban a hévméró 95° áll, s egész télen át (napközben) pőre ingben járhatni. Az esós időben a föld mindenütt ingoványnyá alakul, mely remeg mint kocsonya, ha az ember rajta járkál; azonban ez nem sokáig tart, mert a száraz időszak beállta hamar megszikkaszt mindent. Tavaszszal a szél örökösen dél és délnyugot felől fú, s az egész levegő annyira terhelve van porfellegekkel, hogy az utazást felette kellemetlenné teszi. A téli és tavaszi csók is változatlanul dél- és délnyugotról jőnek. *) Salix cascarilla. Xántus. — Botanical memoir of Southern California. Philadelphia. 1858.