Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

III. A Kaliforniai félsziget

PAMUT-FONÁS ÉS SZÖVÉS. SAN-LOUIZ-GONZAGA FALU. 143 Házi állatok közül csak néhány kutyát és tyúkot láttunk a ház vagy falu körül, noha a lakosoknak sok marháj ok, öszvórök, lovok és juhok van; de azok egész éven át pásztorok felügyelete alatt legelnek, s csak ritkán hajtatnak haza, A mint végre lemásztunk az épületről egy nyárfa árnyában egy nőt pillantottunk meg ülő helyzetben. Lábszárai ülepe alá voltak helyezve, s talpai felfelé forditva. Nagy és következő újja közé egy 18 hüvelyk hosszú orsó volt helyezve, tetején egy 4 hüvelyk hosszú pergővel, melyet ujaival időnként képzellietlen gyorsasággal és ügyességgel forgatott; s a műtét bcvégeztével mindig néhány rőfnyi durva pamutfonállal szaporodott az orsó tartalma. Láttuk tehát, hogy itt ekkép fonják a pamutot. Kiváncsi levén azt is látni, mikép szőnek itten, egy a napon heverésző siheder ásitozva s különféle nyújtódzások után lábra állott, s a melléje helyezett s eddig általam puzdrának képzelt tekercset felbontotta, négy pálezikát szúrt a földbe, pamut fonalat kötözött tetejűkre, s nem sokkal több idő alatt, mint amibe e sorok olvasása kerül, szőni kezdett egy piczi — köszörükóköz hasonló — orsó segedelmével. Délután csak 18 mfdet haladtunk s S a n-L o ui z-G onz aga négy emeletes faluhoz érkezve, éji tanyára szálltunk. Egész utunk aránylag termékeny vidéken vezetett keresztül; sok helyütt valóban buja növényzettel borított kertek közt haladtunk, mely körülmény eléggé tanúsította: hogy az itteni nép a béke és szorgalom befolyása alatt él, noha távol a polgárosodott világtól. Fehér ember csak ritkán és esetlegesen vetődik a világ ezen sajátságos zugába, s a benszülöttek által mindig megelőző szívességgel s testvéri szeretettel fogadtatik; sót, ha szükségben van, élelemmel, ruházattal s lovakkal is elláttatik, az öreg harang rovására. Szeszes itallal átalán nem él ezen nép, kivéve főembereit, azért a szeszes italok káros befolyását s a mértékletlenségból származó vétkek hosszú sorát nem ismeri. Az egész tengerpart hosszát La-Paztól fel egész az éjszaki szélesség 28-dik fokáig egy nemzetbeli indián nép lakja, mely egyenes vonalban az egykori hires marihopo indiánoktól származik. Több mint egy század óta rendes községekben élnek s a földet tűrhető szorgalommal müvelik, sok helyütt legyózhetlennck látszó akadályokkal küzködve. Számukat nem lehet bizonyosan megtudni; én, ki valamennyi falujokon keresztül utaztam, mintegy 5000 főre becsülöm.