Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440
III. A Kaliforniai félsziget
LA-PAZ. 109 A franczia konzul — Rochambeau úr —, mihelyt ajánló-leveleinket vette, személyesen felkeresett, s társaságában aztán Watkins úr (az amerikai konzul) házába siettünk, hol kevés perez múlva tökéletesen otthonosnak éreztük magunkat. Új barátaink szives és szakértő felvilágosításai s tanácsa után indulván, szigorúan meghatároztuk, hogy fogunk minden napot tölteni ott mulatásunk rövid ideje alatt. Ezen tervtói semmi tekintetben sem tértünk cl > megvizsgáltuk a város minden nevezetesb épületeit s intézeteit 1 kirándulásokat tettünk a közeli szigetekre, hogy a gyöngy-, kláris- és szivacs-halászattal megismerkedjünk; néhány arany-, ezüstös kéncsó-bányát is meglátogattunk; természettudományi gyűjteményünket sem hanyagoltuk el; s mégis elég időnk maradt, éjen át a szinházba is pillantani, egy pár „boleró"-t eljárni a „fandangó"-kban, s a családi és házi élet jellemével is megismerkedtünk. Ily eredmény kétségkid csak rendszeresen megalapított, s lelkiismére tcsen követett terv alapján érhető cl. Egyik kirándulásunkat a Pichilinguc fokhoz tettük, melynek meredek, viz alatti partjai a szó teljes értelmében boritvák gyöngykagylókkal; az ezen fok és Cerralbo sziget közti tengerszoros homokágya is mindenütt kláris-crdóvel van borítva több mértföldnyi terjedelemben. Az öböl és fok, úgy az öböl előtti szigetek víz alatti partjai pedig kipusztulóatlan szivacs-sokasággal rakvák meg. Mindezen fontos tárgyak együttléte egy helyen természetesen nagy élénkséget támasztott a vállalkozók közt, kik nyerészkedés és szerencse-szerzés reményében készek a hullámokon keresztül a tenger fenekére szállani, s rejtett kincseit éltök veszélyeztetésével is napfényre hozni. A kláris- és szivacs-, de különösen a gyöngy-halászat egykorú a Bibor-tenger felfedezésével, s mindég nagy szorgalommal és vetélkedéssel űzetett, különösen a múlt század közepétől a jelen hét múlva ismét vissza akarnak utazni Magyarországba Nem tudom, azon hazánkfiai közzétették-e amerikai tapasztalásaikat; ha igen — úgy sokat nyerhetett az államgazdászat és bányászat a fontos statistikai adatok által , melyekhez hazánkfiait Börstein úr juttatta, — egy hóbortos fejű német zsidó (egyúttal serfőző és „Zeitung"- szerkesztő) , ki akkor még csak egy évig lakott volt az országban , s az amerikai viszonyokhoz épen annyit érteú , mint például a tarnóczai juhászbojtár a villany-telegraph szerkezetéhez !
