Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

III. A Kaliforniai félsziget

98 A KÓKUSZPÁLMA. ténik itten: egy lapályos egyenes tér készittetik cl, melyet a száraz időszak alatt könnyen öntözni lehet, s aztán a diók 2 lábnyi távolságra egymástól (minden irányban) elültettetnek. Két egész évig folytonosan öntözni kell őket és kapálni, mikor aztán nagy gonddal átültettetnek állandó helyeikre. A kókusz-pálma 4 — G hüvelyk hosszú, tojásdad alakú erdei gyümölcsöt terem, porhanyó szövetű tokban; ez belül fehér színű, erős, húsos anyaggal van kitöltve. A fa néha GO lábnyi magasságra emelkedik minden ág nélkül, s egyedül tetején van ellátva levelekkel, melyek óriási zöld tollakhoz hasonlitanak, mindegyikük legalább 11 láb hosszú és 3 láb széles levén. A levelek legmagasabbjai egyenesen felfelé meredeznek, a középsők vizirányban kifelé kinyúlnak, míg az alsók lefelé lógnak. A diók a fa tetején — a korona alatt — csiiggenek, 10 — 12-ból álló csoportokban. A dió hus-bélében tetemes mennyiségű (mintegy V2 meszely) édes, vizenyős folyékonyság van, mely közönségesen „kókusz-téj" neve alatt ismeretes, s a forró égalj alatt felette kedves és nagyon hűsítő italul szolgál. A dió bélé, vagyis húsa nagyon hasonló a káposzta-torzsához, csakhogy édesebb, s különféle alakban használtatik élelemre. Ha présben kisajtóltatik, olajt ád, mely sok helyütt az egyedül használatban levő asztali olaj, s mely fris korában tökéletesen hasonló a mondola-olajhoz. A szövetes szerkezetű haj, vagyis a dió hüvelye ha egy ideig vizhen áztattatik, különös hajlékonyságot nyer, s fonállá készíttetvén kalapácsolás segélyével, kötelek verésére használtatik, melyek legalább is oly tartósak mint a kender-kötél, mert hadihajóknál átalános használatban vannak. Tartósságuk mellett még más előnyük is van az ily köteleknek, hogy t. i. sohasem szállanak fenékre, de mindig vizszínén úsznak rugonyos könnyüségük miatt. A dió külső héja oly kemény, miként sikárolni engedi magát, s ennélfogva számtalan házi eszközökre használtatik különösen ivó-kupákra — néha arany és ezüst foglalásban is. A fa tetején levő gyenge apró levelek egymásra konyulnak, s tökéletesen hasonlitanak egy káposzta-főhöz ; s néha használtatnak is konyhai czélokra, mert felette tápláló és igen jó eledelt nyújtanak. Ily eledel^ azonban igen drága, ha tekintetbe vesszük, hogy az egész pálma életébe kerül. A benszülöttek házaik befedésére egyedül ezen pálma nagy leveleit használják; azontúl kosarakat, szőnyegeket, zsákokat, függő ágyakat és seprűket fonnak belőlük, s különféle más hasznos házi eszközökre is használják. A törzsből la-