Vojnich Oszkár: British India, Burma, a Maláji félsziget és Siam. Uti jegyzetek / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1346

II. Fejezet. Burma

129 verik a dobot. A mélyebb hangú hangszerek távolról oroszlánbőgésre emlékeztetnek; a börmainak, azonban minden egyéb gondolata van, sem mint oroszlánbőgést utánozni. Az ő zenéje humoros. Előadó művészek táncolnak a zenekar körül, groteszk mozdulataik sokban emlékeztetnek \z újzeelandi hakatáncra (itt pooynak nevezik a táncot) s közbe-közbe ötletes dolgokat mondanak. A varjuként gubbasztó hallgatóság jóízűen nevet és a sárga taláros szerzetesek, a számukra fenntartott helyeken, mindenütt a néppel együtt szórakoznak. Ahova csak beléptem, mindenütt megnyíltak a sorok előttem. * Visszafele jövet Mandalaytől 9 ang. mtfdre a Mingun pagodánál tartottam állomást. A pagoda sose készült el egészen és az 1839-iki földrengés kikezdte a világ legnagyobb téglaépületét. (450 • láb és 155 láb magas.) Mandalaytől Bhamóig. (320 ang. mtfd.) Március 16-án kisebb hajóval folytattam az utamat, de ez se volt elég kicsi arra, hogy a fenékmérések elmaradhassanak. Rokonszenves angol őrnagy utazott velünk Mandalaytől. Tőle hallottam, hogy az őserdőségben körül elefánt, banting, tigris, leopárd * Ha összehasonlítom a börmai szokásokat a malinéziai (maláji faj lakta szigetek) és a polinéziai népek szokásaival, úgy érzem, hogy a börmai népnek nagy beleszólásának kellett lennie a nevezett szigetlakó fajok vegyüléséhez, mert olyannyira hasonló az ásthetikájuk és "a lelkiviláguk. Seholse láttam előzékenyebb, csendesebb, szelídebb és jobb modort mint a három fajnál, általában véve, a legalsó néptől kezdve felfelé.