Vojnich Oszkár: British India, Burma, a Maláji félsziget és Siam. Uti jegyzetek / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1346

II. Fejezet. Burma

no gen múlik az ő varázshatalmuk, hanem a jó modoron és tisztaságon, amiben csakis a déli Jáva szigeten lakó szundai és a jávai faj múlja felül őket. A laposarcú, vastagnyaku börmai férfi, mint a polinéziai népek a Csendes-tenger szigetjein, a vidéken még tetoválja lábikrától derekig a combját, a Börmai női típus. kontyban viselt hajat pedig általánosan szines selyemkendővel kötik körül. Ha már a Sule pagodában alkalom kínálkozik a börmai faj megfigyelésére, úgy a nagy Shwe Dagon pagodában megismerkedhetünk a kedélyvilágukkal. Reggeltől késő estig pezseg az élet a nagy pagoda udvarán. Az egyik oltárhoz áldozatot visznek, a másiknál térdenállva imádkoznak, a körül-