Vojnich Oszkár: Hogyan vadásszunk veszélyes vadra. Idézet híres vadászok könyveiből / Budapest, Singer és Wolfner, 1914. / Sz.Zs. 1328

Első fejezet

34 Ami a karavánban résztvevő szolga-személyzet fizetését illeti, ez a különféle területek szerint változó, miért is az általános ösmertetésnél mellőztem, ahol azonban említés tétetik róla, idézem a vadászvidékek külön ösmertetésénél, így Somahilandban, Abyssiniában, Ost Afrikaban stb. A karavánnak az egyes vadászvidékek (Sudan, Uganda stb.) szerinti külön szervezését, a vadászidény megválasztását, a fegyver- és tölténybehozatalt, a vadászjogot, a lőhető vadak jegyzékét s a közlekedési eszközöket illető útbaigazításokat a könyv végén, a IV. és V. fejezetben tárgyalom. Szerző. Óvóintézkedések maláriás vidéken. Sanderson szerint a miazmával telt levegő a föld felett terül el, s úgy tapasztalta, hogy nappal, amíg a sűrűséget (junglet) a nap hevíti, nem árt. Társa a hideg és a nedvesség. Ugy látszik már a belélegzéssel fertőz és hogy a rothadó növényi résszel teli vízben is díszlik. Egyes vad törzsek ez okból építik a lakóházaikat tíz láb magas cölöpökre. Mivel a sátrat nem állíthatjuk föl cölöpökre, tanácsos esténkint, mihelyst lehűlt a levegő, a szél felőli oldalon tüzet rakni. A fertőző levegőt így a meleg áram fölfelé viszi. A sátor* körül perzseljük le a nedvességet tartó buja gazt, vessük az ágyat olyan magasan, amint csak lehet és aludjunk szúnyogháló alatt. A vadász ne menjen ki reggel korábban és ne maradjon kint este tovább, mint szükséges. Óvakodjék a harmattól s forralja föl az ivóvízét. A láz rendesen 7—10 nappal a fertőzés után jelentkezik. Vegyünk lázas vidéken preventive V

2 gramm chinint * Jackson szerint Afrikában délután árnyas, de száraz helyen üssük föl a sátrat és ne keverjük föl a földön heverő rothadó leveleket, mert a fölszálló párák fogékonyabbá teszik az embert a maláriára.