Vojnich Oszkár: Hogyan vadásszunk veszélyes vadra. Idézet híres vadászok könyveiből / Budapest, Singer és Wolfner, 1914. / Sz.Zs. 1328

Második fejezet

79 cusnál s csakis a himnek van szarva. Assamban (Északkelet-India) s az Assammal határos Bhutan-Duarban kis számban él. Calcuttától keletre nagyobb számban található a Soonderbunben, vagyis a Ganges deltájában, ezenfölül Siamban, Borneo, Sumatra és Java szigeteken. Jobban kedveli az erdős vidéket, mint a fű junglet s legtöbbször hegyvidéken, pár ezer láb magasságban is található. A soonderbun alacsony erdős terület, keresztül-kasul szaggatva erekkel (tidal creeks). A mocsaras területen nem lehet se elefánthátán, se gyalog csapásolni, hanem csónakon kell a vadat keresni. Az ilyen vadászkirándulásokra az úgynevezett „Green boat"-on (csónakház) szokás lakni, de a mocsarak között annyi a szúnyog s olyan nagy a kilátás maláriát szerezni, hogy az indiai angol sportsmenek nem igen keresik föl ezt a vidéket. Ezenfölül a Soonderbunben élő tigrisek között sok az emberevő, s a csónakról lecserkelő vadásznak tanácsos a sűrűs helyeken körültekintgetni, mert orrszarvúra cserkészve, könnyen megeshetik, hogy a vadászra meg egy óvatosan lépdelő cannibal cserkel. Burmában nagy utánjárással és kellő összeköttetés mellett esetleg tehet a vadász szert hátas-elefántra és a nyomozáshoz értő benszülöttre. Sumatra, Jáva szigeteken és Borneoban már nem vadásznak elefánthátról és csakis a kitartó, és a nyomozáshoz is értő vadász vállalkozhatik arra, hogy a beláthatatlanul össze-vissza nőtt őserdőségben egy orrszarvút elejtsen. Ilyen ősrengetegben kétszeresen fontos, hogy erősen töltött és nagy öbü fegyvert használjunk, mert csak pár lépésről látjuk meg a vadat, illetve gyakran csak egy tenyérnyit a testéből, tehát olyan sebet kell, hogy ejtsünk, amely vérnyomot ad. Az ilyen nehéz lövedékkel a támadástól is elvesszük a kedvét. A szumatrai kétszarvú (R. Sumatrensis) Sumatran,