Vojnich Oszkár: Hogyan vadásszunk veszélyes vadra. Idézet híres vadászok könyveiből / Budapest, Singer és Wolfner, 1914. / Sz.Zs. 1328

Második fejezet

78 Az ázsiai faj orrszarvúak vadászata. (R. Indiens, R. Sumatrensis és R. Javanus.) Ma már a nagy indiai orszarvú (R. Unicornis vagy Indicus) csak a Himalaya-hegység lábainál elterülő sűrű nádas és fű junglekben, a Nepál Teraiban, Bhutanban és Assamban él. Itt a nádrengetegben csakis elefánthátról közelíthető meg. A vadászat módja meghajtani a nádasokat elefántokkal, vagy elefántháton követni a csapását. Ha így rátalálunk valamely nyíltabb téren, ahol legel, vagy amint a mocsárban fekszik, megközelíthetjük gyalog. Február és március a kedvező vadászidény, mert ilyenkor még alacsonyabb a jungle. Legszívesebben a mocsarak közelében tartózkodik s szeret a mocsárban heverni. A hegyvidéket kerüli. Reggel és este legel, a nap meleg szakában pihen. Az anya egyet borjadzik,* de nem tudni még, hogy meddig viseli. Ami a lövését illeti, mivel a nagy rengetegben könynyen elvész a nyom, tanácsos fejen vagy szivén találni, de a tüdőlövés is rövidesen végzetes. A R. Indicus rendesen menekszik az embertől, de ha a hajtó elefántok erősen megszorították, vagy ha sebzett, támad. Támadásnál nem a szarvát használja, mint az afrikai, hanem az alsó álkapcsából agyarként kiálló két éles metszőfogát. Aflaló valószínűnek tartja, hogy mindenik ázsiai rokon hasonlóan támad. Hubback, a benszülöttek állítására hivatkozva kétségbe vonja, hogy a Rhinoceros Javanus és R. Sumatrensis támadásnál használnák az alsó agyarakat. (Elephant and Seladang hunting stb. 24. oldal.) A jávai egyszarvú orrszarvú kevéssel kisebb a R. Indi* Kirby szerint (Lydekker: The game animals of Africa 24. oldalán) valószínű, hogy Délkelet-Afrikában az orrszarvú az esős idő befejeztével, tehát szeptemberben és október elején ellik, s hogy az. anya 16—18 hónapig viselős.