Vojnich Oszkár: Hogyan vadásszunk veszélyes vadra. Idézet híres vadászok könyveiből / Budapest, Singer és Wolfner, 1914. / Sz.Zs. 1328
Második fejezet
73 szarvú, de ezek valószínűleg vakmerően követték s kevésbbé ismerték a természetét. Selous kenyérkeresetből vadászván elefántra, csak akkor lőtt orrszarvút, ha a karaván részére húsra volt szüksége, de sokszor összejött velük, s úgy találta, hogy az afrikai orrszarvú igen rosszul lát, de jó a szaglása. Mindig elfutottak előle ha szimatját vették, viszont ismételten megesett, hogy az orrszarvú, amint az emberi hangokat meghallotta, horkolva közeledett a karavánja felé. Ilyenkor a káfferek a fák mögé ugrottak s biztatták a vadászt, hogy hasonlóképpen cselekedjék. Sose követte a tanácsot, állva maradt a helyén. Az orrszarvú ilyenkor a legtöbb esetben gyorsan feléje kocogott, megállt és rábámult, majd horkolva még közelebb kocogott s végül, kivéve egyet, megfordult és fölemelt fejjel és farkkal elügetett. Olykor csakis lármával és kődobálással sikerült az orszarvút megfordítani. Ha olyan helyen jött feléje orrszarvú, ahol nem tudtak a közelben elefánt-csordát és húshiányban voltak, letérdelt s elöltöltő elefántpuskájából az orrszarvú szügyébe lőtt egy 4 ounceos (=lat) golyót. Lövés után az orrszarvú vadul rohant feléje s több esetben csak pár lépés távolságból tért el az addig vett iránytól. Selous sose nevezte ezt támadásnak, hanem úgy találta, hogy a halálos sebet kapott vad vakon rohant előre.* Két ízben történt Seloussal olyasmi, mint Gordon Cumminggel: a sebzett orrszarvú menekedett volna, de amint lóháton szorította és egyvonalba érkezett vele, határozott támadásba csapott át. * Milyen másképp értelmezi az orrszarvú rohamát a kevésbbé tapasztalt vadász. Dugmore, hogy valamely vadról jó fényképet vehessen föl, Kelet-Afrikában több ízben komoly veszéllyel nézett szembe, ime, ő mint vélekedik az orrszarvúról: ,,A Kiu állomáshoz közel eső rezervekben (Dugmore engedélyt kapott a rezervben fényképezni s a fegyverét itt csakis önvédelemből használhatta) csaknem kivétel számba ment, ha az orrszarvúak a közeledtünkre elmenekedtek, rendesen vagy támadtak, vagy kellemetlen közelségbe igyekeztek, hogy a kíváncsi-