Vojnich Oszkár: A kelet-indiai szigetcsoporton. Uti jegyzetek képekkel / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1334

I. Fejezet. Java sziget

44 kartában, de a könnyűvérű jávai ezt se űzi olyan kasztszerűleg, mint az indiai hitsorsos. Az asszonyok és gyermekek Djoktjától kezdve kelet felé gyakran fehérre mázolják a homlokukat; úgy ez, mint a nagy fülbevalók és az ezüst lábperec viselete a hindu időkből maradtak fenn.* A hindu hagyatékot csak ilyen külsőségekben tudom feltalálni; a lakosság típusában annyira nem látom a hindu vérrokonságot, hogy el merem képzelni, miszerint a hindu Java szigeten megmaradt szorosan a maga kasztjában, nem vegyült a jávaival, még akkor se, amidőn a jávai is átvette a hindu vallást. Soerakarta vagy Solo. (Djoktjától keletnek 58 km.) Ünnepség a szurakartai szultán névnapján. A szurakartai szultanátus 6126 • km. 1,500.000 lakossal. A szultán, vagy amint a nép nevezi, szuszugunan (akit az Istentől származtat le) székhelye, Solo város 109.000 lakost számlál. Soloban, mint Djoktjában a szultán a fallal körülzárt Krátonban lakik; a lakosságot szintén kétféleképen osztályoznám : a Krátonban lakó a pihentebb, formásabb, a Krátonon kívül élő az elhanyagoltabb, a szegényebb. A jobbágyrendszer itt is fennáll, többrendbeli robottal terhelve és a jobbágytelkeket itt is albérletbe veszik az európai maatschappij-ok (olv. maczkhapej-ok = szövetkezeti társaságok). Solo városban szívesen kint üldögéltem a Slier* Djoktjában a nők fekete, kabátgombforma fülbevalót hordanak, szórványosan hamis és igazkövekkel kirakott, a díszmagyar gombhoz hasonló fülbevalót is viselnek — ez a szomszéd szurakartai szultanátusban divatos.