Vojnich Oszkár: A kelet-indiai szigetcsoporton. Uti jegyzetek képekkel / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1334

I. Fejezet. Java sziget

25 keleti kráter 1910-ben volt tevékeny és körül kiégette, lekénezte a bokrokat.* A régibb kráter feneke tó, zöldesen opálszerű színnel ; a meredek kráterfal két helyt erősen párolog ; az új krátert a régi kráter felöli oldalán eruptiv hamu borítja, a hamut a záporeső simára lapította, kérges felülettel, majd meg mély, meredek falú szakadékokat mosott belé. A szakadékok sok helyt átmászhatatlanok, különösen azért, mert az oldalokból előtörő meleg kénpárákban nem tanácsos hosszabb ideig tartózkodni. A kráter fél tevékeny, keleti sarkába, a gejzerként bugyogó vízálláshoz ez okból nem tudtam hozzáférni. Az 1910-iki kitörési időszak alatt a köveket leginkább délfelé hajigálta, a kövek jórészben visszaestek a kráterbe; a kövek erősen kiégett felületet mutatnak; nagyo bb lávatömböt keveset láttam. Bandoengtól Garoetig. (Bandoengtól délkeletnek 78 km., 700 m. magasan.) Bandoengtól Garoetig Java legszebb vidékén kanyarog a vasút. A Kaleidon pass után Ngarak állomástól a Leles fennsík terül el alattunk; a rizstábla-teraszok itt a legváltozatosabb képet nyújtók, még a síkból egyszerre kimagasló, magános Kaleidon és Haroeman piramisok meredek oldalait is teraszirozták és teleültették rizzsel. A rizstáblák között elszórtan álló pálmák, banána- és bambuszcsomók kert jelleget kölcsönöznek a magános vulkánok oldalának: mintha csak azért törekedtek volna tűzzelvassal felfelé az ősanyaföldből, hogy díszkertet viseljenek a bájos jávai granarium ölében. *Ottlétem óta ismét volt kisebb kitörése 1911. év végén.