Vojnich Oszkár: A kelet-indiai szigetcsoporton. Uti jegyzetek képekkel / Budapest, Singer és Wolfner, 1913. / Sz.Zs. 1334

VI. Fejezet. Sumatra

208 corditevel lőjjem a szalonkát. A rizsterületet követő lalang mezőn keresztül-kasul vezetnek az elefántösvények ; azon hír tehát igaznak bizonyult, hogy éjjelenkint itt legelnek az óriások, csak pár száz méterre a járt úttól, ahol már nappal autó is pöfékel. A 12-ik kilométernél magas vashíd vezet keresztül a Kroeéng (folyó) Peussangon; a híd túlsó felén állomást tartottunk ; a közeli dombról talpig felfegyverkezett benszülött alakok lépdeltek lefelé. De furcsa dzsahatok ezek, csak nem kezdenek nyilt harcot velünk ? . . . Az érdemes legények a Companie emberei voltak, dzsahatra lestek. Nem álltam meg mosoly nélkül. Olyan dolog ez is, mint őrsjárattal tigrisre-lesni. A jó fiúk minden ' pillanatban mutogatták magukat, a Gajó-uton végig bizonyára mindenki és minden taktikus dzsahat tudott a hollétükről. A kettős drótkerítéssel körülvettKroeéng Seumpo nevet kapott katonai biwak közvetlen a Gajó-úttal határos; a tüskös drótkerítést két sor zöld derekú gyapotfára erősítették. Ilyen kerítést is csak áldott földben lehet úgy máról holnapra készíteni; a fák csak pár évesek, de máris jobb szolgálatot tesznek, mint egy erős oszlopkerítés. < A kettős kapun belépve, balról az őrséget találjuk, szemben vele drótkerítéssel körülzárt kóterben a rabokat. A rabok nappal szabadon járnak, de éjjel ott guggolnak és fütyörésznek a drótketrec mögött, mint a fenevadak. A katonaság, mint a Nederlandsch Indié gyarmaton általában, családéletet folytat a kaszárnyában ; bambuszházakban egymás mellett sorakoznak a széles ágyak, az ágyakban párjukkal alusznak a katonák, az ágy mellé felaggatják a fegyvert, tölténytáskát, szemben, az ágyak körül futó keskeny folyosón kirakják az apróságaikat, tükröt, családi képeket, csecsebecsét.