Ukermann Aladár: Buksy uram életrajza. Vadászati elbeszélés / Pest, Lauffer, 1871. / Sz.Zs. 1437

II. RÉSZ

70 ható vala, s ugy tetszett, mintha annak vize alig egy láb mélységű lenne. Midőn végre mind a vadászok, mind a hajtók eligazodtak, a gróf rézsípjába fujt, mely jeladásra a haj főcsapat főnöke kürtjével felelvén, embereit meginditá. Buksi uram szomszédjai a gróf és egy földbirtokos voltak. Utóbbit igen mulatni látszék Buksi uram comicus kinézése, s miuden áron szeretett volna belekötni; azonban még eddig nem nyilt alkalom ebbeli gonosz szándékának valósítására. Hallván Buksi uram a figyelmeztető kürt haugját, egyszerre aggály szállotta meg, mert eszébe jutott, hogy nem ismeri fel a szalonkát szálltában, minthogy ez ideig még soha sem jött ilynemű madárral vadászatai alatt öszsze. — Nem tudta vájjon magasan repül-e az, vagy alant mint a fogoly, vagy épen csak szalad a földön. Szeretett volna ez iránt tisztába jönni és szomszédját megkérdezni, de szégyelte magát, mert hisz akkor az ő vadászati becsülete, miként gondolá, örökre oda lett volna. Amint igy töprenkednék, egyszerre csak hallja, hogy valami igy szólalt meg feje fölött: „Kerip, kerip. Odatekintvén, látá, hogy meglehetős nagyságú madártól, mely épen feje fölött húzott el, erednek a csiripelő hangok. Mélyebb zólogiai elemzésbe nem ereszkedett Buksi uram, hanem hirtelen czélba vette a repülő állatot s duplázott utánna. De bizony sokkal jobb lett volna Buksi uramra nézve, ha ez egyszer is mostoha marad a sors hozzá, mint egész életén át az volt, és el nem találja a madarat. Midőn a szegény párát fölém elé a földről, szörnyűségére egy ártatlan büdös bankát ismert fel abban. E csúnya tévedésre Buksi uram fülig elpirult. Már hogy ne? Ha vadásztársai megtudják, hogy ő egy büdös bankát szalonkának nézett, ugy vége az ő vadászati hírének. Legjobbnak vélte tehát a madarat zsebébe rejteni, s társainak pedig azt mondani, hogy a szalonkát hiában kereste a bokrok közt, de nem tudta föllelni. De ha szomszédjainak egyike észrevette, hogy ő egy madarat emelt fel a földről? E gondolat villámként vonult át fejében. Ijedten tekinte a gróf felé, de ez nem látszott reá figyelni. Most másik szomszédja felé iráuyzá szemeit. De óh