Ukermann Aladár: Buksy uram életrajza. Vadászati elbeszélés / Pest, Lauffer, 1871. / Sz.Zs. 1437

I. RÉSZ

57 Buksi Habakuk ! Mi mint az erdei vadállatok küldöttjei állunk előtted. Azért jöttünk, hogy téged fajtársaink nevében üdvözöljünk. — Jóllehet sokszor üldöztél minket, s eugesztelhetlen ellenségünk valál, de mi ezt feledni akarjuk, s mint barátok nyujtjuk jobbjainkat az engesztelődésre. Fogadd el szivesen, mint e perczben kötendő frigyünk zálogát, s igérdd ünnepélyesen, hogy ez életben fegyvert nem emelsz ellenünk; ha ezt teszed, mi holtodiglan legjobb barátaid maradunk. Ily föltételek alatt szivünkből kiáltjuk: Sokáig élj, nőddel együtt! A medve, szavait végezvén — a küldöttség éljenzése közt Buksi uramhoz közeiedék s barátságos kézszoritásra nyujtá talpát. Buksi uram a legnagyobb zavarban volt; nem mert hinni szemeinek, annál kevésbé füleinek. — Fölhevült képzelme az alkonyat homályában elámitá szemeit s komolyan liivé, hogy igazi vadállatok állanak előtte. A társaság józanabb tagjai azonnal átlátták, hogy miben áll a dolog, s a medve köszöntésének befejeztével, a küldöttséggel együtt zajosan éltették Buksi uramat. Buksi uramnak szive reszketett ugyan, de mégis elfogadá az odanyújtott jobbot; alig érezé azonban a karmokat, kezét rögtön visszarántá, és zsebre dugta. De a kézszoritásnak még nem volt vége, mert Buksi uramnak a farkasok és a küldöttség többi tagjaival is kezet, illetőleg talpat kelle szorítania, a mi természetesen nagy küzdelmébe került a félénk vőlegénynek. Végre mégis leküzdé félelmét, s jobbjába poharat véve, fölegyenesedett, s röviden megköszönte a küldöttség szives kívánságát s egyszersmind megígérte, hogy a küldöttségi tagok iránt lehető kímélettel leend s életöket nem fogja semmi nernü fegyverrel veszélyeztetni. Midőn szavait befejezte a küldöttség mélyen meghajtá magát, s a vendégsereg éljenzése közt, eltávozott. A lakmározás egész reggelig tartott, csak midőn megvirradott, oszlott szét a vendégsereg. Buksi uram is befogatott, s menyasszonyával a vendégszerető esalád szerencsekiváuatai kíséretében haza robogott, a kutyák és vaddisznóval együtt. Az ősi lak a háziasszony megérkezte után egészen megváltozott, a bőrfüggönyök kitakarodtak , a kutyák