Ukermann Aladár: Buksy uram életrajza. Vadászati elbeszélés / Pest, Lauffer, 1871. / Sz.Zs. 1437

I. RÉSZ

48 a szikláról lefüggő kötélén oly gyorsan és könnyen mint egy evet felkúszott. A tetőre érvén Rolán, én a kötelet derekam körül kötém, s a kutyát magamhoz véve, jelt adék, hogy felhúzzon. Rólán vas markainak és óriási erejének köszönhetem, hogy minden baj nélkül a szikla fal tetejére jutottam. Innen azután akadály nélkül folytattuk utunkat hazafelé. Rólán a kis macskák közül egyet sem akarván elfogadni, mindhármat én tartottam meg; sőt az öreg macska is birtokomba jutott, melynek bőréből egy gyönyörű dohányzsacskót csináltaték." Eképpen fejezte be szavait Buksi uram, s a társaság jóízűen nevetett az elbeszélésen. „Halljuk a harmadik kalandot is! hangoztaták a vendégek, és Buksi uram közkívánatra, miután az üveg fenekére tekintett, igy szövé tovább beszéde fonalát.