Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718

IV. várt kelt armálisában mezőkövesdi Ujfalvy Jánost hadi szolgálatainak és érdemeinek elismeréséül nemesíti és neki címert adományoz. A címeres nemesség adományozása csak a hadi szolgálatok jutalmául a vele járó és szorosabban körülírt jogokat juttatja a család birtokába. Ez időből kezd a család kiemelkedni, a joghoz birtokot is szerezni. A nemességszerző ág Mezőkövesdet bírja s állandóan ott is él.

1 A családban I. Sámuelnek második nejétől, Borbálától két gyermeke született: II. Sámuel és Krisztina, Máté Jánosné (1761 —1808). Tehetséges írónő, költőnő, kinek fönmaradt dalai életének fájdalmát s csalódásait festik és kinek életrajzát legalaposabban Versényi György írta meg.

2 Naplót is hagyott hátra 3 kötetben. Krisztina bátyja, II. Sámuel havadi Máté Katát vette nőül. Kilenc gyermek származott házasságából. Egyik gyermeke Sándor, legidősebb fia, az Emlékirat és Az erdélyi vadászatok szerzője, a XIX, század egyik leghíresebb vadásza Erdélyben, a nagy Wesselényi Miklós hűséges barátja és bizalmasa. A családról még annyit, hogy szerzőnk öccse. IV. Samu, 1814-ben huszárfőhadnagy, 1831-ben kapitány s az állásában mint nyugdíjas ha! meg. Döbrentei Gáborhoz Szicíliából 1 Persián műve 4-ik lapon. 2 Az Erdélyi Múzeum c. folyóirat 1897. évfolyamában.