Ujfalvy Sándor: Az erdélyi régebbi és közelebbi vadászatok / Cluj-Kolozsvár, Minerva, 1927. / Sz.Zs. 1718

Erdély régibb vadászatai

3» Czibles, Ünökő, Rozsáj, Bucsesd, továbbá a borgói, gyergyai és háromszéki havasokon gyakran hallhatni most is : Bivalbérc, Bival északos, Bivalkő és Bivalforrds tájnevezeteket. A székely a bölényt bivalnak nevezte. Az oláh havasokon pedig Doszu Zimbrului, Izvoru-Zimbruluf, Vale-Zimbruluf

1 neveket; többnyire a legsivatagabb részeken. Oláh

2 nyelven zimbru : bölényt tesz. Az elkeresztelés jvalószinüleg az ott elejtett bölényről, vagy az által a vadászaton ejtett valami baj után történt. Az én időmben is, ahol valami nevezetesebb eset adta elő magát, alkalom szerint medve, farkas, vagy szarvas-bércnek, vagy fenéknek keresztelték s mind máiglan birja nevét. Az emiitett havasokon még most is találnak bölényszarvakat. Egy, közelebbről a borgói bérceken talált ilyen szarv vagyon birtokomban. i Az egész Európában csupán Lithvániában létezik még; ahol a muszka cár egy 12Q mértföld területen nagy tilalom alatt tartja fenn. Negyedéve a cár két élő bölényt szállíttatott Bécsbe. Fölkerestem a schönbrunni állatkertben : nagyon sovány s elmecsevészett állapotban találtam ; annyira, hogy a leirás s képek után sehogy se ismertem volna ezekről bölényre. Test, termet, izmok, kihivó szilaj nézés, rugékony sebes pattanás, mind hiányzanak. A felügyelőtől megkérdém 1 Bölényháta, bölényforrása, bölényvölgye. 2 Román.