Tanos Pál: Az erdő világa / Budapest, Singer és Wolfner, 1895. / Sz.Zs. 1481

Elüljáró szó

Elüljáró szó. Valamikor — ha jól összeszámítom, kikerül belőle 24—25 esztendő, — én, még mint meglehetősen fiatal ember, a Reform czimü napilap szerkesztője voltam. Volt nekem akkor Somogyból egy levelezőm, kemény, karczos tollú ur, a kitől minduntalan valami galibaság lett,, akkor lévén a nagy balpárti felfordulás Somogyban, a mennyiben felfordult a hatalmas deákpárt szekere és Somogyot ellepte az importált baloldali képviselők sokasága. Ezek a galibák természetesen engemet szerkesztő tisztemben óvatossá tettek, de hovahamarabb rájöttem, hogy mindig a levelezőmnek van igaza. Egy fránya, makacs, igazmondó s igazságában kérlelhetetlen ember volt. Tanos Pál volt a neve és én ezóta ismerem és szeretem őt. Később színigazgató lettem s a színháztól, melyben télen-nyáron játszottunk, nem mervén messze távozni : Káposztásmegyeren vettem magamnak s akkor máresaládomnak, egy kis szerény, nyaralásra alkalmas vityillót. Egy nap azon veszem magamat