Tanos Pál: Az erdő világa / Budapest, Singer és Wolfner, 1895. / Sz.Zs. 1481

Elüljáró szó

7 borodik ki keze alatt s költészete mindig abból telik ki, hogy a valóban keresi az igazat, az emberben a lelket; az egyest összefüggésbe hozza az összeséggel s helyre állítja a kapcsolatot individuum és egyetemes közt. A mi kedvest beszél, azt átélte, a mi szerencsétlenségről tud, azt látta és mint a fáradhatatlan vadász elcsapázza utolsó okáig, a hol meglátjuk közösségünket mindennel, a mi itt lenn történik, mert minden összefüggésben van egymással ; s a föld színére kiterjedt emberi életnek egy-egy lánczszeme az a falusi dráma is, a mely valahol a Bakony zugában látszólag észrevétlenül eljátszódik, bárha mi, itt a főváros utczáin tolongok,észre se veszszük, hogy ott szivek hasadnak meg. De váljon több-e, ebből a szempontból, nekünk az az ádáz indulat, melylyel ma japánok és kínaiak egymást szárazföldi és tengeri csatákban öldöklik ? Csak ha a művészi tehetség hozza a küzdőket szemünk elé s a hősében felismerjük az élet harczában küszködő s vergődő embert: akkor ihlet meg bennünket kicsinek-nagynak, egyesnek és sokaságnak a sorsa egyaránt. Tanos képeit lehetetlen érdek, élvezet és tanulság nélkül olvasni s én örülök annak, hogy a nevem, ha csak igy is, e kedves könyvbe belekerülhetett. Budapesten, 1894. október Rákosi Jenő.