Tanos Pál: Az erdő világa / Budapest, Singer és Wolfner, 1895. / Sz.Zs. 1481

Vadorzók

- 170 — odalánczolták a zsandárok ahhoz a vén bűnöshöz. Magam láttam, mikor arra lekísérték őket. — Szegény Pista! mindig azt mondták, hogy nem ütött a boldogult apjára, hogy nem szereti a puskát; aztán ehen ni, mégis csak belekerült a csávába. — Bele ám, mert elcsábította az a vén Szűcs Józsi; hogy az Isten sohase irgalmazzon a bűnös lelkének! - Bizony, még utóbb kisütik majd szegényekre, hogy ők lőtték meg a minap a cseh jáger lábát. - Biz' a meglehet, pedig akkor aztán, ha becsukják azt a Pista gyereket, bátran vethet mindjárt keresztet a vőlegénységére is. T— Én is a mondó vagyok, hogy az a rátarti Kozma Péter nem adja akkor neki a leányát, hanem mégis csak Keserű Imréné lesz majd abból. — Ejnye, enyje, szegény Pista! De minek is barátkozott azzal a vén bűnössel! — Biz ugy ám, kedves komámasszony. De most már megyek haza, mert még a tehén fejetlen, pedig mindjárt hajtanak a pásztorok. * Nyilvános végtárgyalás volt a m . . . i „Bezirksgericht"-nél, a melynek szük termét zsúfolva megtöltötték a beözönlőit érdeklődők. A Szűcs József meg a Kerekes Pista pőrét tárgyalták, a kik azzal voltak vádolva, hogy a cserepesi erdőn orvul vadásztak, de sőt az őket ezen rajtért erdőőrökre lőttek is s az egyik lövéssel Kropaucsek Venzel erdőőrnek a lábát meg is sebezték. Köztudomásu volt a vidéken, hogy a vádlottak,