Tanos Pál: Erdőzúgás, Képek az erdők világából / Budapest, Budapesti Hírlap, 1905. / Sz.Zs. 1667

Fák alatt bokrok között

16 TANOS PÁL ikor, puszpáng- vagy tamariszkcsoport, s másutt a feslő virágok és szines füvek tarka .szőnyege disziti. A bérc tetején sasok és hollók osztozkodnak a csak általuk megközelíthető szellős birodalmon; csak a hiúz, macska, nyest, ha meg tudják őket itt lopni nagy ritkaságképpen; s néha-néha ha vetődik erre az ellenséges földre egy rögtön menekülni is kész zergecsapat, hogy pákosztosan lakmározzék a messziről kinálkozó buja füligeteken. A remetéskedő fajdkakasok állandó nyári lakást tartanak itt ezen a csendes vidéken, a hol akkor laknak, ha a bujaságukat már teljesen kikéjelegték, mitse törődve az ő nagy önzésükben azzal, hogy elhagyott jércéi'k hogyan, milyen keservesen nevelik, gondozzák, óvják és védik a fiaikat odalent, a lombos hegyek között. Most egy sincs itt ezek közül a kéjencek közül. Elvonultak a magasabb hegyek közé, a hol most ismét összecsalogatják az asszonyaikat, elmondván nekik újra azt a régi bűvös dalt az ő végtelen nagy szerelmükről . . . A mikor már minden csillag kigyulladt az égen s a beállott végtelen csöndességet csak a hegyirózsák közt fészkelő havasi csalogány éjjeli éneke szakasztja meg: megyek magam is az én puha mohaágyamra, hogy e bájos hangok mellett álmodozzam alva is tovább . . .