Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

megközelíthetők. Fáradtságunk gyümölcseként nem szabad az ilyen kínálkozó alkalmat elszalasztani, hogy pompás vállap-lövéssel üdvözölhessük kitűnően hordó golyós fegyverünkből. Mert alig szakad vége a rigyetésnek, az ilyen kóborlási ösztön is megszűnik és a vándor szarvas eltűnik. Igen sokszor barangolása közben az ilyen kóborló szarvast olyan egyén ejti el, áki különben sem illetékes arra. Mindenek fölött a mocsaras helyeket tartsuk szemmel, mivel a szarvasok, ha a legelőről visszatérnek, azokat okvetlenül felkeresik, hogy izzásban lévő forró vérüket némileg lehűtsék. A cserkészést vagy a lesbe állást reggelenkint vagy este végezzük. A reggeli cserkészet vagy les biztosabb az estinél, mert a jóllakot szarvas reggel kevésbbé óvatos. A mocsaras helyeken csak száraz, meleg időben számíthatunk vadászszerencsére, mert esős időjárás beáltával a szarvasok nagyon gyorsan a szálerdőbe vonulnak. Ahol sörtevad van, ott a krumpliföldékre jó lesz vigyázni. Különösen esős időjáráskor, ha még hozzá sötét éjjelek is vannak, a sertések zajos mulatságot csapnak a krumpli földeken, a tulajdonos nem kis bosszúságára. Kora reggelenkint szokta a sörtevad a mocsarakat felkeresni, hogy az iszapban henteregve, az emésztést elősegítse. A pocsolya, a mocsaras hely a sörtevadnak nélkülözhetetlen, épúgy, mint a szarvasnak és őznek a sózó. E hónap folyamán a vadászat — kevés kivétellel — teljes erővel folyik. Síkságon, amely bak a golyót eddig szerencsésen elkerülte s tartózkodási helyét a krumpli vagy a magas csillagfürtben tartotta, az a foglyászat alkalmával bizony legtöbbször söréttől múlik ki. A söréflövés ellen ilyen különös és kivételes alkalmakkor kifogást nem lehet tenni, ha még határozott számú söréttel töltött patron van