Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

A vadászat

- 8 ­legyőzettek. Ezt a harcot sok ezer év óta folytatja az ember s abból mint győző került ki mindig! Első őseinknek kézifegyvere a kő volt, amelyet holmi gyökérfélékkel egy erős bot, karó vagy hu­sánghoz erősítettek s igy az mint bunkó vagy bárd tett szolgálatot. Ezen kezdetleges védelmi eszköz­zel, no meg a rettenthetetlen személyes bátorság és erővel lépett az ősrégi időben ellenségei, a vadálla­tok elé, hogy azokat legyőzze. Már az ősembernek is reá kellett magát szánnia az állatvilág életszokásainak tanulmányozására, s ez erősítette és fokozta testi erejét is. Különösen a vadak rejtekhelyeinek felkutatása alkalmával átélt megeről­tető fáradalmak, vagy azok üldözése, vadászása által élesebbé, fogékonyabbá lett az ősvadász elméje, akit szellemi képességei intenzivebb dolgokra sarkaltak, melynek következménye lett, hogy az állatok ravasz­ságán, vagy cselfogásain kifoghatott és hogy mindig jobb és tökéletesebb vadászszerszámot, támadó- és védőeszközt találhatott ki. Ha a történelemben utánalapozunk, úgy meg­találjuk, hogy kezdetén a történelmi időknek, a régi egyiptomiak is űzték a vadászat nemes sportját, mert hiszen arra vall a talált évezredes sírköve ki­rályaiknak. Ezeken a sírköveken különféle variációban vannak vadászjelenetek bevésve. A régi görögök és rómaiak ép igy hódoltak a vadászat szenvedélyének, bár ezek gyakorlati oldaláról fogták fel a dolgot és elsősorban is a ra­gadozókat pusztították. A görög és római írók meg­énekelték és porrjpás versekben vázolták a vadászat sportját. Rengeteg ragadozót pusztifofíak el a csá­szárság korában cirkuszi játékokra. A kárpátok vidékén úgy látszik és a tör­ténelem is azt bizonyítja, hogy a vadászat már ek­kor megindult, — ha ugyan a római történészeknek hi-

Next

/
Thumbnails
Contents