Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 54 répát slb., mert 17% fehérjét tartalmaz s az az előnye is megvan, hogy csak egyszer kell elültetni s úgy művelni, mint a krumplit; 6—10 esztendeig is kitart a földben minden további vetés nélkül. Emellett a gumói ujjnyi vastagságnál nagyobbak és 10—14 cm. hosszúságra nőnek s egy fészekben 50—80 —120 drb. számottevő gumót is találunk őszei, ami felszedhető november hóban anélkül, hogy ezzel a jövő évi termésre káros lenne, mert ha egy gyökérszál marad is a földben, úgy az a jövő tavasszal gumót nevel és szárat hajt. Azonfelül a lombos, leveles szár szárítva, kévékbe kötve kitűnő állattakarmányt is nyújt.Fő előnye e növénynek abban van, hogy sem forróság, sem hideg, sem tartós szárazság, sem a tartós csapadék nem árt neki s árnyékos vagy napsütötte helyeken egyaránt díszlik. Fagyálló s így télen minden következmény nélkül a földben hagyható: gumójából pedig többféle ízletes eledel készíthető. Nem is drága, mert egyszer kell csak beszerezni, azután szaporodik magától. A gumó ültethető ősszel és tavasszal, április hó végéig. A lombos szár 2 m magasságra is megnő. Első évben kétszer, a többi években 3—4-szer aratható le szára takarmánynak. A remize legnagyobb haszna a téli zimankós, havas időkben mutatkozik leginkább, mert a vad menedéket keresve odamenekül. Így azután a csenderes valóságos menedékhelyévé válik az üldözött vadnak, úgy a fogoly, a fácán, mint a nyúl részére, sőt még esetleg az őz is felkeresi azt s megszokva, rendes tanyát üt benne. Csakhogy ilyen csendereseket a szőrmés és szárnyas ragadozók hamar megtalálják, a rókától a kicsiny, de annál veszedelmesebb menyétig. Ez utóbbi pusztítása céljából csapdát állítunk fel, mihelyt a tengeri vagy csicsóka elég magasra, 1.20 m. nőtt a