Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

- 46 adjuk hozzá gyúrás, gyömöszölés közben vagy sós vízzel apránkint, s ha készetl van az, akár talicskán, akár szekeren kivihetjük a kijelölt és elkészített helyre, s ott a rámában egy tompa kúp, vagy halom formára igazítjuk el, sőt megtehetjük még azt is, hogy a közepébe a kúpnak egy darab marhasót teszünk, és nem árt az egészet ánizsmaggal beszórni; ez a fűszerillat nagy vonzóerőt gyakorol a rőtvadra, de különösen az őzre. Ha a nyalató már kikopott volna a használat alatt (eingeschlagen), akkor azt a széleitől kaparva kúpozzuk újra, esetleg kipótoljuk hazulról. Természetes, hogy úgy a nyalató maga, mint annak környéke, mindig tisztán tartandó, azért ott egy ágseprünek kell a fán függeni, hogy az mindig kéznél legyen. Nagyon természetes, hogy a nyalatok környékén sohasem szabad vadat elejteni vagy lőni ott, vagy bármi célból is lövést leadni. (Itt hibázott többek között a jó Brehm, mikor azt irta könyvében, hogy a nyalatóknál legkönnyebben ejthető el a vad ? ...!... ?) Itt említem fel, hogy a nyalatok környékén, a magas szál erdőben okvetlen fel kell állítani egy magas leshelyet (hochstand), ahonnan a vadakat gyönyörűen meg lehet figyelni, sőt nyom után menve, el is ejthetjük azt, de a nyalatótól távol, 400—500 — 600 öl távolságban. Innen azután számon tarthatjuk vadjaink minemüségét is, ha megfigyelésünket pontosan végezzük és minden látottat feljegyezünk. Megjegyzem még, hogy vályúkban is szoktak nyalatót, sózót készíteni, sőt megtettem azt is, hogy pagonyomban az etetőrácsokba helyeztem el kősót. Lehet préselt sót is elhelyezni, igaz, hogy ehez nagytilalmi erdő kell. De hát tilalmasnak kell lenni minden vadászterületnek egyaránt,