Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

Vadtenyésztés és vadászat

ftagyon is túlságos nagymértékben található, ott a nyalatókkal célt nem érünk, mert a vad nem fogja azt felkeresni. Hogy mily nagy és óriási különbség van a takarmány tápértéke és ereje között a különféle takarmányokban, az kimutatható a biztos alapon eszközölt vegyi vizsgálattal, mely igazolja, hogy például: a jó hegyi széna tartalmaz 100% hamut más anyagokon kivül, mert van benne fehérje, zsir, protein, és van benne 40% mész és 4% foszforsav is, mig a réti széna sokkal kevesebb vagyis: 16% meszet, ellenben 7°/ o foszforsavat mutat ki. A sovány és vizes talajon termett széna adja a legsilányabb takarmányt, mely hibát a mész és foszforsav teljes elvonása okoz, amint azt gazdasági szaktudósaink is beigazoltak. Tehát a foszforsavas mész a takarmányozáshoz, egészséghez és munkateljesitőképességéhez házi igavonó állataink takarmányozásánál feltétlenül szükséges, mig a só megvonása igen nagy következményekkel szokott járni, étvágytalanság, hasmenés, lesoványodás, nyalási vágy, továbbá csontlágyulást és a csont törékenységét parázságát idézi elő. Mindamellet, hogy a vadak legnagyobb része-az ősanyatermészettől örökölt szívósabb, erősebb, kitartóbb testszervezeltel bir, mint más házi állat, mégis tapasztalhattuk — ámbár sajnosan, — hogy bizonybizony sokszor üt ki azok között is olyan betegség, amit a mai XX.-ik század vadtenyésztőjének már — ha idején utána néz és ha már egészen el nem háríthatja is, de redukálhatja, védekezhetik ellene kellőképen. Első kérdésünk az, hogy milyen mennyiségben, hogyan és miként állítsuk fel a nyalatókat? A^ vadállomány gondozója, a tenyésztés vezetője, a jó vadász hamar tisztában van ezen dolog-