Szlávik Nándor: Vadtenyésztés és vadászat, hasznos tanácsok az év minden hónapjára / nádudvari Rázsó Lajos előszavával. Berehovo , Kárpáti Vadász, 1928. / Sz.Zs. 1649

A vadászat

- Iá durranó anyagot és ennek érzékeny gyulékonyságát egy érckupakba — (gyutacsba) a régi kapszli — rakta s ezzel fel volt találva s megállapítva a gyutacsos a kapszlis — a percoussions — fegyver, melynek beláthatatlan nagy előnye volt, hogy az időjárásra való tekintet nélkül, a lövés leadható lett bármikor. A vadászterületi tulajdonosok s az általuk meghívottak átvették ezen lőfegyvereket, és miután az uj lőfegyverre való vadászat kevesebb veszéllyel és nem nagy kiadással járt, a vadak lelövését saját kezükbe vették és amint a vadászfegyverek szaporodtak és nap-nap mellett tökéletesebb alakot vettek fel, azon mértékben fogyott, keuesbedetl a vad. Ezen időszakkal kezdett apadni és eltünedezni a medve, a farkas, a jávorszarvas, a bölény a szabad területekről s ép igy kevesbedet meg a sörtevad, a siketfajd és teljesen kipusztult a kőszálikecske, a hód. Az 1848-iki év viszonyai a vadászatot nagyban és alapjában teljesen megrontották. — Nem különben a lezajlott világháború és az 1918 évi forradalmak hatása káros és pótolhatatlan vesztességeket okoztak, melyeket számokkal kifejezni sem lehet. Ha meggondoljuk, hogy a vad és különösen a nemesvad táplálkozásul legtöbbnyire olyan növényféleséget fogyaszt el, ami az emberi és az azok által háziállatként tartott szelid jószágok részére kevésbé vagy épen nem használható, ezzel a növényevő hasznos vadjaink kártevéséről alig lehet szó s ez is csak bizonyos körülmények között fordulhat elő, pl. gondozatlanság stb. esetében, viszont ma láthatjuk, hogy a megfogyatkozott vadállomány következtében a vadhús produkció is erősen aláhanyatlott, ami gazdaságilag éppen nem nevezhető szerencsés esetnek. Lehetséges volna azonban még ezen az állapoton is segíteni azzal, hogy az ország legtöbb helyén