Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - HARMADIK RÉSZ. Közetek és ásványok - C) A gyűjtött kőzetek leírása. Dr. KOCH ANTAL-tól

Granit. 305 túlsúlyban van. Górcső alatt egészen a gneiss- és Amphibol-palákban észlelt és már leírt tulajdonságokkal mutatkozik ; itt is gyakran észlelhető Chloritha való átmenet, itt is magába zár több vagy kevesebb Magnetit-szemcsét, vagy ezekkel szoros kapcsolatban van kiválva a Ouarcz és Orthoklas közt maradt hézagokban. Mint átalakulási terményei elég gyakran sárga pistazit-szemcsék is észlelhetők az Amphibol-foszlányok társaságában, azonban ritkán oly mértékben, hogy szabad szemmel is észrevehető lenne a kőzeten (mint p. a 13. sz. példányon). 6. Gránát-nak gombostűfejnyi piros szemcséit gyéren behintve a következő számú kőzetpéldányokban észlelém : 14, 50, 51. és 103. sz. 7. Titatit-nak gyantabarnás vagy mézsárga, zsírfényű, határozatlan körvonalú kristályos szemcséit gyéren csak a 13. és 28. sz. Amphibol-tartalmú granitban vettem észre. 8. Magnetit-nek apróbb nagyobb szemei a Biotit- és Amphibol-tartalmú granitokban meglehetősen gyakoriak, s mint már említém, rendesen a Biotit és Amphibol közvetlen társaságában láthatók. 9. Zirkon (?). A 27. és 58. sz. kőzetpéldányokban az Amphibolba zárt sötétsárga, áttetsző, négyzetes körvonalú, repedezett szemek tűntek fel, melyek gyenge dichroismust mutatnak s keresztbe állított nikolok közt a négyzet oldalainak a nikolmetszetekkel való összeesésénél sötétednek el. Parányi voltuk miatt egyéb vizsgálatoknak alá nem vethettem ezen Zirkonnak gyanított kristálykákat. 10. Végre a 3a. sz. példányban a Biotit-roncsok által körülvéve, feltűnt egy eléggé nagy, átlátszó, borsárgás oszloptöredék. Ez erősen repedezett, gyenge dichroismussal bír, s keresztezett nikolok közt az oszlop hosszirányának a nikolmetszetek egyikével való összeesésnél sötétedik el. Nagyon emlékeztet a Topázxa, de biztosan nem volt meghatározható. Ezek volnának a gránitjainkban észlelt ásványos elegyrészek, melyeknek különböző társulása szerint RoSENBUSCH-sal a következő változatokra osztható be az említett 42 drb gránit. a) Muskovit-granit, a 18, 98. és 104b. sz. példányok. bj Granitit, vagyis biotit-granit, a 3a, 12, 15, 50, 54, 91, 105 106, 108. és 149. sz. kőzetek. cj Amphibol-granit, a 4, 28, 29, 31, 35, 37, 44, 51, 84, 86, 88. és 111. sz. kőzetpéldányok. d) Muscovit-biotit-granit, vagyis szorosabb értelemben vett gránit, az 55, 103. és 134. sz. példányok. Röviden kétcsillám-gránitnak is szokták nevezni. e) Amphibol-tartalmú granitit, vagy rövidebben amphibol-granitit, a 13, 14, 27, 56, 58, 75) 76, 77, 79, 99, 100, 102, 112. és 135. sz. kőzetpéldányok. II. DIORIT. Ezen kőzetfaj, ha nem is annyi példányban, mint a gránit, de sok változatban van az átvizsgált gyűjteményben képviselve. Összesen ugyanis 20 drb tartozik ide ásványos összetételénél és szöveténél fogva. Lássuk itt is először az összetevő ásványokat, melyeknek beható ismerete után röviden végezhetünk azoknak társulási és kifejlődési viszonyaival, vagyis a kőzetnek változatokra való beosztásával. 1. A Földpát képezi általában véve az uralkodó főelegyrészt. Kristályai rendesen többé-kevésbbé lemezesek vagy léczalakúak, melyeknek közeibe a többi elegyrészek szorultak. Színe rendesen tejfehér, átlátszatlan, de sárgás-, vagy testszínü áttetsző kristályszemek is többször akadnak, néha mind a két színváltozat egy kőzetpéldányban van képviselve. Szabó módszere szerint vizsgálván őket, azt találtam, hogy nagyobb része az Oligoklas- és Andesin-sorok közt ingadozó Plagioklas, kisebb része azonban az Andesin- és Gróf SZÉCHENYI B. : Keletázsiai útja. iii. köt. 2

0