Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

246 Endothyra. 1876. Endothyra Bowmani (Pull.), Brady: A Monogr. of Carbon, and Permian Fora­minifera, p. 92, Pl. V, Fig. 1—4. 1879. Endothyra Bowmani (Phill.), Möller: Die Foraminiferen des Russ. Kohlen­kalks, p. 14. 1880. Endothyra Bowmani (Phill.), Steinmann : Mikroskop. Thierreste der deutsch. Kohlenkalke; Zeitschr. d. deutsch, geol. Gesellschaft, Bd. XXXII, p. 399. 1889. Endothyra Bowmani (Phili..), P. Venukoff: La faune du calcaire carbonifére infé­rieur du Bardoun en Mongolie; Verhandl. d. Russ. Min. Gesellsch. zu St. Peters­burg. Serie II, Bd. XXV, p. 216. 1890. Endothyra Bowmani (Phill.), Nikitin.: Dépőts carboniféres et puits artesiens dans la region de Moscou.; Mém. du com. Geol., Vol. V., No. 5, p. 30. 41. Ha a foraminiferák a mészkövekben jó megtartási állapotban vannak meg, még akkor is igen szorgos összehasonlítást és részletes tanulmányozást igényelnek, hogy met­szetek alapján meg tudjuk az alakokat határozni, de így is sokszor lehetetlen biztos meg­állapodásra jutni. Kétszeresen nehéz azonban a palseontolog helyzete ott, a hol a fora­miniferák kevésbbé vannak jól megőrizve, vagy pedig olyan alakoknál, a melyek kevésbbé szabályos vagy egyenlőtlen kifejlődésűek, mert ilyeneknél a metszetek igen különböző képet nyújthatnak és csakis úgy határozhatók meg pontosan, ha biztosan meghatározott metszetek, vagy azok képei állanak rendelkezésre az összehasonlításnál. Mivel az Endothyrák háza is kevésbbé egyenletesen van fölépítve, ritkán találni olyan metszetet, a melyeket az ismert metszetekkel azonosítani merne az ember és éppen ezért a legtöbb csakis megközelítőleg határozható meg. A jung-csang-fu-i mészkőben Endothyra parva, Möll., társaságában néhány met­szetét találtam egy az E. parva-x\á\ valamivel nagyobb fajnak, melynek az oldalai kerek­dedebbek és a köldöke pedig erősebb, úgy hogy ezen sajátságai alapján csakis a E. Bow­mani-mk vehetem. A nagysági mérete a khinai példánynak a legjobb megtartású pél­dányon mérve o'4i mm., a szélessége felül 0 25 mm., (alul pedig csak o'i5 mm.); tehát valamivel kisebb mint az oroszországi alsó szénmészben előforduló példányok. Termőhelye : A foraminiferákban gazdag jung-csang-fu-i permo-carbon mészkőben két metszetét találtam ezen fajnak. Fndotliyra cfr. crassa, Brady. A teng-tjan-csing-i mészkőben egy fogyatékos Endothyra metszetet találtam, a mely a becsavarodási tengelyre (Einrollungsachse) függélyesen, tehát haránt irányban, középtáj t szeli a házat. A meglévő részből látni, hogy a ház oldalt kevéssé összenyomott, gömbded, a köl­dök csekély és hogy a középrész egy kis csoportban szabálytalanul elhelyezett kamrák­ból áll. Tehát mindabból, a mit rajta látok, csakis az E. crassa-xz. következtethetek és ha ezen metszetemet összehasonlítom MöLLER-nek az oroszországi szénmészben előforduló csigavonalban (spirálisan) betekeredett foraminiferákról irott munkájában a XII. tábla 1. a. alatt adott ábrájával, akkor szembetűnik a nagy hasonlatosság, mivel azonban a metszetem fogyatékos nem merem teljes határozottsággal az E. crassa-xal azonosítani. Egy másik csiszolatban találtam egy újabb 0*63 — 0*56 mm. átmérőjű metszetet. Ezen méretek közötti arány ri2:i, a mi ugyancsak az E. crassa-ra vall. Termőhelye: Schwager a khinai és japáni carbon időszakbeli foraminiferákról irott munkájában szintén említ innen Kelet-Ázsiából egy Endothyra-fajt Csing-kiang-ról és egy japáni fusulina mészkőből, a mely az Endothyra crassa, brady-hez áll közel, de ő sem meri vele teljesen azonosítani. A LóczY-tól gyűjtött teng-tjan-csing-i mészkőben pedig én találtam most két olyan metszetet, a melyet csakis ide lehet venni.

Next

/
Thumbnails
Contents