Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - B) Palaeozoos és mezozoos gerincztelen állatok maradványai LÓCZY LAjos-tól

Cypricardinia. 19 Ha maradványainknak tüzetes meghatározása nem is lehetséges, azért mégis igen nagy jelentőségű ezek előfordulása Jün-nan nyugati részeiben a hátsó-indiai meridionális hegylánczok Bürmához közel eső részében ; mert teljes biztossággal konstatálják bennük a szilur systemának jelenlétét. Az alsó szilurnak ezen maradványain kívül, termőhelyük közvetlen szomszédságában sárga agyagpalák vannak nagy vastagságban, a crinoida-mészkőpadokat ezek foglalják magukban. Ezen agyagpalában olyan nyomokat leltem, melyek előttem valami Trilobitának és pedig az olenus-félék pleuratöredékének látszott. Szerencsés valék ezt néhai BARRANDE úrnak a csehországi szilur classikus tudósának is 1881-ben megmutatni: ő azonban nem tartotta elég jónak e fogyatékos maradványokat, hogy azokról bármilyen nézetet nyilvánítson. Minden további commentár nélkül adom itt ezen maradványok vázlatait [7. (1—4) szövegábra]. II. FEJEZET : KÖZÉP-DEVON SYSTEMABELI KÖVÜLETEK PAJ-SZUJKIANG-RÓL KAN-SZU TARTOMÁNY DÉLI RÉSZÉBEN. Cypricardinia scalaris, PHILLIPS. VI. tábla, 11. ábra. 1841. Modiola scalaris, PHILLIPS: Palaeozoic Fossils, p. 137, Pl. LX, Fig. 62. 1850. Cypricardia sqiiamifcra, ROEMER (non PHILL.) : Nordwestl. Harzgeb.; Palaentographica, Bd. III, p. 33, Taf. V, Fig. 4 (hibásan C. elongata névvel jelezve). 1850—56. Cypricardinia lamellosa, SANDBERGER : Rheinisch. System in Nassau, p. 262. Taf. XXVII, Fig. 13. 1887. Cypricardinia squamifera

, (ROEM.), MAURER: Kalke von Waldgirmes; Abhandl. d. hessischen Geol. Landesanst., Bd. I, Heft 2, p. 231, Taf. 14, Fig. 30—33. 1889. Cypricardinia lamellosa

, (SANDBERGER), TSCHERNJSCHEW : Fauna des Mitel- u. Oberen-Devons am Westabhange des Urals ; Mém. du Com. Geol., Vol. III, Nr. 3, p. 49, Taf. VII, Fig. 3. 1892. Cypricardinia. scalaris, (PHILL.), WHIDBORNE : Devon-Fauna South of England. Vol. II, p. 5, Pl. I, Fig. 6—8. Két, szárnyaitól megfosztott és deformált példány, melyet az ábrák nem ábrázolnak elég híven, teljesen egybevág megnyúlt alakjával, héjának szerkezetével és gyürüs háztetőalakú növedékránczaival a közép-devon számos termőhelyéről megismertetett kis kagylóval. Termőhelye: Paj-szuj-kiang, Kan-szu tartomány déli határán Sze-csuen felé. Megalodon-féle nagy kagylókat tartalmazó agyagos, homokos mészkőben. Megjegyzézek: WHIDBORNE mutatta ki (i. h. : 7 lap), hogy a Cypricardinia squamifera, PHILLIPS, melyet ROEMER a Harzból leírt és lerajzolt (ábrája alatt sajtóhibaként C. elongata név áll) az angolországi PHiLLips-féle fajtól legkevesebbet sem különbözik ; továbbá konstatálta azt is, hogy a SANDBERGER C. lamellosa alakja is jól beleillik az angolországi faj változatai közé, minélfogva ezen SANDBERGER adta név synonimmá válik. Megalodon, sp. indet. 1890. Megalodon (sp.) v. Pachydomus ? sp., LÓCZY: Gróf SZÉCHENYI B. Keletázsiai utaz. tud. eredménye, I. köt., 412. lap. Paj-szuj-kiang agyagos, homokos mészkövében közép- és felső-devoni jellemző kövületek társaságában, több összenyomott, nagy kagyló-maradványt gyűjtöttem. 2* 1 7. (1—4) ábr. Tribolita? maradványok eredeti nagyságban