Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3
HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től
2 JO Archaediscus. 1879. Archaediscus Karrcri (Brady), Möller : Die Foraminiferen des russischen Kohlenkalks, p. 77, Taf. II, Fig. 5, Taf. VII, Fig. 4, 5. 1888. Archaediscus Karrcri (Brady ), P. Krotow, Geologische Forschungen am West. Ural-Abhange in den Gebieten von Tscherdyn und Ssolikamsk; Mém. du Com. Géol., Vol. VI., No 2., p. 380., 386. A teng-tjan-csingi mészkő csiszolatában a fajnak egy harántmetszetét találtam, a mely csaknem középen metszi át a héjat. A csiszolat azonban annyira vékony, hogy e miatt részletesebb méréseket nem végezhettem rajta. A héj vastagsága: 0"I2 mm., az átmérője pedig o'ij mm., a kettő közötti arány ] : 1 "25. Ha ezen méreteket összehasonlítjuk a Möller által közölt mérési adatokkal, akkor látjuk, hogy a tcng-tjan-csing-\ példány a fejletlen példányok közé tartozik. Termőhelye: Míg eddig csak az orosz- és angolországi alsó-szénmészből volt csak ismerős, addig most ezen értekezésem alapján kimondhatom, hogy Khinában is egyike a legelterjedtebb alakoknak. így előfordul a teng-tjan-csing-i szénbányából való foraminifera dús mészkövön kívül, egy Jün-nan tartományból való permo-carbon mészkőben, melyet Lóczy a Kjen-csuen-csou-i nyereg és Nyu-ke között gyűjtött, és míg az előző mészkőben csak egy példányt találtam, addig itt elég gyakorinak mondható, a mennyiben több biztosan meghatározható metszetét találtam a Schwagerina craticulifcra, Schwag., társaságában. A Pu-piaoból való permo-carbon crinoidamészkőben több foraminifera metszet fordul elő Tetrataxis conica, Ehrbg., társaságában, a melyeket abból, a mit rajtok látni lehet, csakis Archaediscus-nak határozhatók meg. A nanking-i dombok carbon mészkövében is találtam a Fusulina Richthofeni, Schwag., társaságában olyan metszeteket, a melyeket csakis ide vehetek. ROTALIDAE. Spirillina plana, Möller. 1879. Spirillina plana , Möi.l. : Die Foraminiferen des russischen Kohlenkalks, pag. 28, Fig. 6, 7. 1888. Spirillina plana (Möll.), Krotow. : Geol. Forschungen am westl. Ural-Abhange in d. Gebieten von Tscherdyn u. Ssolikamsk; Mém. du com. Géol., Vol. VI., No. 2., p. 380., 386., 442. A Ta-tja-san hegységben, a Sa-men-tői mintegy 20 km.-rel északra, gyűjtött Lóczy egy kövülettartalmú alga-dús carbon-mészkövet, a melyben miként ezt elől a kőzetek leírásánál említettem -— egy fogyatékos, de azért mégis meghatározható Spirillina példányt találtam, a melyet csakis ezen fajhoz vehetek. Alakom átmérője kb. o'3i mm., a vastagsága pedig 0'04 mm., tehát mindenesetre fejletlenebb példány. Ezen egyetlen metszet a házat a középtáján szeli át és így a főbb jellegek igen jól láthatók, t. i. hogy a ház lapos és mindkét oldalt homorú, a kanyarulatok metszetei pedig elliptikusak. A ház falának a szerkezete nem tanulmányozható, mivel ennek az anyaga valószínűleg a kőzet átkristályodása alkalmával kilugozódott és így annak a meszes volta és csatornás szerkezete természetesen nem látható. A héjnak a körvonalai sem láthatók mindenhol tisztán, mivel helyenként észrevétlenül átmegy az alapanyagba. Különösen észrevehető ez a ház közepe táján, az első kis kanyarulatoknál. Ennek következtében a kanyarulatok elmosódnak, olyannyira, hogy nemcsak méréseket nem végezhettem rajtok, hanem még a kanyarulatok számát sem tudom pontosan megállapítani. Annyi azonban megállapítható, hogy ezen khinai példánynál nagyobb a kanyarulatok