Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

Fusulinella. 227 Alakjaim nem a Möller által fölállított tipussal egyeznek, tehát nem az oroszországi példányokkal, hanem inkább azzal, a melyet Venukoff ugyancsak Khinából Bardunból a Nan-san északi aljáról ismertet. Möller mint jellemző sajátságot kiemeli, hogy a háti oldal lekerekített élet képez, a kanyarulat oldalai pedig a háti oldal közelében nem homorúak. A barduni alakok laposabbak, a hátioldala vagy karimája kerekebb, a kanyarulat oldalai pedig a hátioldal közelében nem homorúak, hanem laposak vagy gyengén domborúak. Azon sajátságok, melyeket Möller az oroszországi példányok leírásánál említ, alakomnál nincsenek olyan mértékben kifejlődve mint ő azt az oroszországi példányokat ábrázoló rajzain feltünteti. Az alakom kanyarulatainak a keresztmetszetei már nagyon eltérnek a nyílalaktól, miután a háti oldal széles és erősen domború. De a barduni példányokkal sem egyeznek az alakjaim teljesen ; a mennyiben daczára annak, hogy a hátioldal olyan széles és kerek mint a barduni példányoknál, a kanyarulat oldalai mégis homorúak mint az oroszországi példányoknál. így tehát alakjaim a barduni és oroszországi példányok között állanak és mindenesetre tipusosabbak, mint VENUKOFF-nak a barduni példányai. Alakjaimon nem lehet pontos méréseket végezni, miután a metszet először ferdén éri a héjat, másrészt pedig a csiszolat nem elég vékony és így nem mindenhol láthatók tisztán a körvonalak. Mindazonáltal némi tájékozás végett és összehasonlítás szempontjából egymás mellé állítom az oroszországi (I) példány méreteit Möller mérései alapján, továbbá a barduni példány méreteit (II) Venukoff adatai alapján és végre a jung-csangfui mészkőből való példányomnak a méreteit (III). I. II. III. 0'030 mm. 0'C>35 m

m- °'°4 m

m- (Központi kamra) I. o'ioó « 0-051 « 0'07 « II. 0"202 « o'i68 « o'oS « III. 0-325 « 0-295 <( 0-1

2 " (?) IV. 0-476 « 0*443 " V. — 0*632 « A legnagyobb oroszországi példány átmérője 0*83 mm., a vastagsága 0.415 mm. « barduni « « 0*76 « « 0*40 « « santa-szhieni « « 0*73 « « 0*35 « « jung-csang-fui « « 0*59 « « 0-29 « Az elsőnél a kettő közötti arány 2 : 1, a másodiknál 1*9 : 1, a harmadiknál 2-o8 : 1. a negyediknél 2:1. A kezdőkamra átmérője itt is 1/15 részét képezi az egész átmérőnek, miként a típusnál. A Santa-szhien-i szürke mészkőben ezen 0-73 mm. átmérőjű példányon kívül vannak kisebbek is 0-37 — 0-20 és 0-35 o'i8 mm. és átmérőkkel ; az elsőnél a kettő közötti arány r8 : 1, a másiknál 1*9 : 1. Termőhelye: Khinában a santa-szhien-i fusulina-mészkőben és a jung-csang-fu-i permo-carbon mészkőben fordul elő azon foraminiferák társaságában, a melyeket ezen értekezésem első fejezetében a mészkövek leírásánál említettem. Oroszországban az alsó- és közép-szénmészben fordul elő Endothyra globulus, Möll., Endothyra parva, Möll., Cribospira Panderi, Möll. ; és Bradyina rotula, Möll.val, tehát csaknem ugyanazon fajoknak a társaságában, mint Khinában. 15