Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

222 Fusulina. A különben olyan nagyfokú egyezésnél nem szabad az ilyen jelentéktelen ismejelre különös súlyt fektetni, és így ez csak mint helyi sajátság (Erscheinungen) tárgyalható. Már a nagyság maga, a mely a mi példányainknál középszámmal 5 mm. hosszú és 1*25 mm. vastag, nem egyezik eléggé a typusos Fusulina cylindrica-xA. Ha a vékonycsiszolat górcsövi képét nézzük, úgy mindjárt szemünkbe tűnik, hogy az embryonalis kamrák egyenlő nagyok, melyek a metszetben o"2i mm. átmérőjűek és csak ritkán emelkedik o'22 mm.-re. Azon mjacskovai példányoknál, melyeket átvizsgáltam, hasonló viszonyt találtam. Nagyon óvatosnak kell lenni, hogy csakis a teljesen középen átmetszett kamrákat hasonlítsuk össze, a mit különben még a legnagyobb gonddal készített vékonycsiszolatnál sem érünk el mindig teljesen. Jó ismertető jel arra nézve, hogy a metszetünk tényleg a középről való, az, ha az átlátszóság a szélek felé feltűnően nem csökken, mert ez a ferdén metszett kamra falán és egy átszelt golyón egyoldalúságra vall. Nagy megegyezést mutat a közepes héjvastagság, a mely a mi példányainknál a 4. kanyarulaton átlag 0 02 mm., az 5-en 0 029 mm. A kanyarulatok magasságának a méreteiből, a melyeket egy közepes nagyságú Csingkiang-i példány alapján az alábbiakban adok, szintén szembetűnik a nagyfokú megegyezés. Ezek a következők milliméterekben : o'i8, 014, o'ii, 007, o'oó ; (o'21), o'05, C074, 011, 015, 0-19. Amint a kezdőkanyarulatoknak a baloldalon adott méreteiből látni lehet, itt rendellenes növekedéssel van dolgunk, a mely későhb ismét kiegyenlítődik ; ez olyan sajátság, a mi ilyen méréseknél igen gyakran előfordul. Egészben mégis M

öller adataival és a mjacskovai vékonycsiszolatokkal történő közvetlen összehasonlításnál könnyen kitűnik, hogy a létező különbségek nem mennek az egyedi eltérések keretén túl és a kanyarulatoknak általános jellege pedig mind a két leletnél ugyanaz». A teng-tjan-csing-\ (e) középcarbon-mész csiszolataiban sok fusulina-metszet látható, a melyekről S

chwager egyik levelében, melyet Lóczy-hoz 1883 márczius 13-án intézett, azt írja ; hogy ezen fuszulina-metszetek annyira közel állanak a típusos F. cylindricahoz - a mint azt Lóczy is találta -— hogy aligha téved az ember, midőn azzal azonosítja. En a csiszolatok alapján ugyanezen eredményre jutottam. Ennek igazolására álljanak itt az alábbi méretek, a melyeket a legjobb megtartási állapotban lévő metszeteken mértem. A metszet egy kevéssé hiányos példányt szel középen át hosszirányban. A teng-tjan-csing-i példány meglévő részének a vastagsága a középvonalban mérve 1 "33 mm., a csing-kiang-\ példány pedig S

chwager méreteiből kiszámítva 1*34 mm. Az egyes kanyarulatoknak a méretei a következők, ugyancsak a középvonalon mérve: o'ió, o'i3, o'i2, o'o8, 006, (o"22), 9'o;, o-i3, o-n, 013, o"i4. A zárjelben lévő érték itt is a központi (embryonális) kamrára vonatkozik. Ezen adatok annyira megközelítik a S

chwager által föntebb közlött adatokat, hogy ezen tengtjan-csing-i példány is, éppen olyan joggal, mint a csing-kiang-i. a Fusulina cylindricához számítandó. A kamra vastagsága a 4. kanyarulaton átlag 0*02 mm., az 5. kanyarulaton pedig 0"03 mm., a mi szintén egyezik a csing-kiang-i F. cylindrica falvastagságával. Termőhelye: «A csing-kiang-i szénmésznek minden szintjében előfordul, de mégis, úgy látszik, gyakoribb a felsőben, mint az alsóban. Mindenhol csak egyenként lép föl, ha mindjárt helyenként — a mint világosan látszik — nem is éppen ritka, még sem halmozódik össze sehol sem oly tömegesen, miként ez a fusulináknál gyakran elő szokott fordulni». A teng-tjan-csing-i közép-carbonmészkőben a többi foraminifera között elszórva