Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

Permo-carbon mészkövek Jün-nan-ból. 219 meghatározhatatlan Fusnlina sp., Fusulinella Struvii, MÖLL., Spirillina irregularis, MÖLL., Spirillina plana, MÖLL., ««R. patella, LÖRENT., WOZL Y/B, Spirillina subangulata, MÖLL., Spirillina chinensis, LÖRENT., nov. sp., Tetrataxis conic a, EHRBG., Tetrataxis conica, EHRBG., ««R. gibba, MÖLI.., Endothyra parva, MÖLL., Endothyra Bowmani, PHILL. és Cribrospira Pander i, MÖLL. A foraminiferák megtartási állapotára nézve ugyanazt mondhatom mint az előző kőzetnél, hogy a meszes héjú alakok házát, mint pl. a spirillinákét annyira átjárta a bitumen, hogy a héj meszes volta nem látszik, hanem egészen homokos héjúaknak tűnnek föl. A kapott próbák közül ezen mészkövek és a teng-tjan-csing-iek a leggazdagabbak kövületekben, — értve úgy a makro-, mint a mikrofaunát. De nemcsak a kövületzárványok gazdagságát illetőleg egyezik ezen két kőzet, hanem ha a foraminiferákból következtetünk a korra nézve is. Mert a Fusulinella Struvii, MÖLL., Spirillina subangulata, MÖLL., Spirillina irregularis, MÖLL., Tetrataxis conica, EHRKNB., ZW. gibba, MÖLL., Endothyra parva, MÖLL., Endothyra Bowmani, PHILL. és Cribospira Banden, MÖLL., szintén mind olyan alakok, a melyek eddig csakis az alsó-szénmészből ismeretesek,* különben a Tetrataxis conica, EHRBG., tömeges föllépte is ezen szintre vall. 24. Permo-carbon erinoida-mészkő, Pu-piao-ból. (Jün-nan tart.) Egy elég tömött, helyenként márgásnak, máshol ismét erősebben kristályosnak látszó világosszürke mészkőpróba van innét előttem mely palás elválásra mutat hajlandóságot. A légbeliek hatásának kitett felületen számtalan erinoida nyél- és kocsány-tag valamint bryozoa és brachiopoda héj töredékek láthatók. A csiszolatban igen sok többszögű lyuk van, a melyeknek a keletkezését csakis a mállásra tudom visszavezetni, a mennyiben a mállást előidéző nedvesség a mész-szemcséket utólag kilúgozta és ezen mállott anyag pedig a csiszolás alkalmával teljesen eltűnt. A vékonycsiszolatban a bitumen pehely alakjában van eloszolva. Három csiszolatot készítettem, a melyeknek a górcsövi képéből következtetve az ember az egész kőzetet márgásnak tartaná, mert csak igen gyéren találni kristályos részeket. A górcsövi képben a különböző bryozoa metszetek csak úgy hemzsegnek, de ezek is, miként a helyenként látható foraminifera-metszetek szintén töredékesek és ferdék, és így biztosan nem határozhatók meg. A metszetek közül kettő valamely chaetetida-nak talán a Monticuliporanak a felülettel párhuzamosan haladó érintői (tangentialis) metszete, a melynél a csövek falaiban elhelyezett (verticalis) függélyes csatornácskáknak a metszetei igen szépen láthatók, miként ezt a Paj-szuj-kiang-tól E-ra talált devon mészkőben is észleltem. Az itt látott górcsövi kép egyezik a ZITTEL Handbuchjának I. köt. 614. lapján adott ábrával. A foraminifera-metszetek szintén alkalmatlanok a biztos meghatározásra, a menynyiben helyenként igen sűrűn lépnek föl a bryozoák és foraminiferák úgy, hogy egymást részben elfedik és a kapott metszetek pedig legtöbbnyire ferdék. Egy metszetben a Tetrataxis conica, EHRBG., metszetére ismertem, de a legtöbb metszet valószínűleg az Arcliaediscus Karreri, BRADY, metszete. A crinoida-nyelek metszeteit a csiszolatban nem találtam, bár azok igen gyakoriak, hanem ennek az oka valószínűleg abban keresendő, hogy a csiszolás közben tönkre mentek ; egyes brachiopodahéjmetszetet azonban helyenként látni. * M

ÖLLER felosztása szerint