Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

2 12 Közetek mikroszkopikus leírása. ezen kőzet képzéséhez a legnagyobb mértékben hozzájárultak. A brachyopoda héjmetszetek, valamint az ikerrovatkáikról könnyen fölismerhető Calcit szemcsék alárendelten lépnek föl. 8. Márgás carbon mészkő, a Nanking vidéki dombokról/ «Egészen az összetéveszthetésig hasonlít ezen kőzet a Richthofen anyagának egyik próbájához, a mely Csing-kiang-fu-ból (Kiang-szu tartományból) való. Ezen egyezőség még a górcsövi zárványok gazdagságát illetőleg is meg van. Ott a hol az alapanyag világosabb szürke színű, látszik, hogy a helyenkint csaknem földes törésű kőzetben, már a friss törési felületen is a különböző Fnsidinák metszetei sötétebb foltokként jelennek meg ; sokkal tisztábban látszik ez az olyan csiszolatokban, a hol a határaik élesen vannak körvonalozva. Ha tehát egy ilyen csiszolatot luppéval megnézünk, akkor az elég gyakran előforduló bitumen sárgás színe által azonnal fölismerhetővé lesz, valamint a sok apró, szintén sötéten színezett héj töredék is, melyek között itt-ott nem ritkán kisebb foraminiferák ismerhetők föl. Ezen megfigyelési módnál már legtöbbnyire a bitumenes festőanyagnak sajátságos eloszlása is feltűnik, a mit én semmivel sem tudok jobban összehasonlítani, mint némely láva és lávaszerű kőzet úgynevezett folyási szövetével. A górcsövi kép is sajátságos, különösen szembeötlők a helyenkint tömegesen föllépő és csaknem egyenlő nagy Calcit rhomboéderek, a melyek, ha nem is mindenhol, de helyenkint elég határozottan ki vannak fejlődve ; ezek leginkább az által tűnnek ki, hogy gyakran sötét magjuk van. Helyenkint elég világosan látni, hogy ezen magnak és a körülzáró kristálynak a körvonalai párhuzamosak. Szépen látható az is, hogy milyen jól képződtek ki a kristályok a még lágy iszap tömegben, míg máshol csak mint többékevésbbé szabálytalan világos magvak jelennek meg. A későbbi időben ezen kőzet úgy látszik kevés átalakuláson ment keresztül, legalább az előforduló foraminiferák tufaszerű megtartási állapota határozottan arra mutat, a mely példáúl a fusulinák héjlikacsait szokatlan határozottsággal tünteti föl. Bár az ilyen héj legfinomabb határvonalainak teljes beleolvadása a kőzet alapanyagába itt sem hiányzik, a mint ez majdnem minden más régibb kőzet-rétegben is elő szokott fordúlni, és ezt az alapanyag legkisebb mészszemcséinek lassankénti eltolódása idézi elő. Ez azonban itt természetesen annyira egyenlő és oly módon elosztott, hogy a mi az egyik oldalon térben elvész, az a másikon, közvetlen mellette ismét megtérül. Ha az ilyen héjaknak a közepét vesszük, csaknem olyan pontos méréseket lehet rajtok tenni, mint a most élő alakokon.» Nem csak a Fnsnlina Richthofcni, ScHWAG.-nak a héja van kitűnően megőrizve, hanem a kisebb foraminiferákra nézve is ugyanazt mondhatom, úgy különösen jó megtartási állapotban fordúl elő az üveges héjú két új Lingulina fajom, a Lingulina Nankingensis, Lörent. és Lang. Széchenyiig Lörent., valamint az Archaediscns Karr er i, B

rady, míg ellenben a társaságukban előforduló Climacammina sp. cfr. communis, Möll. és Climacammina elegáns, Möll. héja már ki van lúgozva, úgy hogy csak a homokos héjréteg látható, a körvonalai pedig helyenkint elmosódottak, miután észrevétlenül átmennek az alapanyagba. Helyenkint alga-fonalak is láthatók. 9. Carbon erinoida mészkő, Sa-men-kvan-i nyeregről (Ta-tya-san hegység Kan-szu tartományban).

2 Ezen kőzetből egy kisebb kézi példányt kaptam, a mely szürke színű és erősen kristályos, a mit fokoz még az is, hogy a teljesen átkristályodott erinoida nyél- és kocsány1 Vesd össze az I. köt. 345 (37). lapjával. 2 Vesd össze az I. köt. 410 (102). és 434 (126). lapjával.