Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

2 12 Közetek mikroszkopikus leírása. Azon csiszolatokban, a hol a szerves eredetű zárványok nyomát sem látni, az alapanyag igen tömöttnek látszik, melyben a bitumen pehelyszerűen van sűrűn eloszolva, vagy legföljebb az idéz elő némi változatosságot a különben egyhangú górcsövi képben, hogy helyenkint rozsdabarna vasoxidhydráttal festett részletek is fordúlnak elő, és csak igen alárendelten látszanak meg a kristályodásnak a nyomát jelző Calcit-kristálykák, a melyek vagy csak egyszerűen a hasadási rovátkáik, vagy pedig ikerrovátkaik alapján lesznek láthatókká. A korálloknak azon harántmetszetei, a melyeket a tüskeszerű pseudoseptumok jellemeznek legjobban, emlékeztetnek a Phillipsastrca, Diphyphyllum vagy Favositcs-re. A metszetek közül az egyiket valami stromatoporida, talán egy Monticulipora harántmetszetének vagyok hajlandó tekinteni, mivel sokszorosan egymásmellé helyezett sokszögű csövekből áll — a mint a metszetből látni — az egyes sejtnek a falában pedig több függélyes csatorna észlelhető, miként azt Zittel is ábrázolja «Handbuch der Paläontologie» czímü művének I. kötetében a 614. lapon. Más metszetek ismét a Chactetes hosszanti metszeteire emlékeztetnek. 4. Devon mészkő, Paj-szuj-kiang-xó\ (Kan-szu tartományban). «Külsejére és színére nézve ezen próba sokban hasonlít a következő 5. számú próbához csakhogy ez már külsőleg is a nagyobb elegyrészek-, a finom homokszemek-, valamint a társaságában előforduló egyes csillámlemezkéknek elhelyeződése következtében a palás elválás nyomát mutatja. A pontosabb összehasonlításnál látszik, hogy az egésznek a színe zöldesbe játszik, a mit a vastartalom okoz, de vasoxid által vörösre festett részek is vannak benne. A górcső alatt is feltűnik, hogy a homokszemek részben vöröses színűek. Sajátságosak az alapanyagban elszórt szögletes héj töredékek, melyek emlékeztetnek dr. walther-nak azon megfigyeléseire, hogy a mai tengeri zátonyok jó részének keletkezése a crustaceák szétmorzsoló működésére vezethető vissza, melyeket azon czélból morzsolnak szét, hogy a héjban lakó állat testéhez hozzá férjenek.

1 Ha ezen rétegek tényleg ilyen módon jöttek létre, akkor még mindég nehéz dolog azon állatokat megtalálni, a melyeknek működésére ezen szétmorzsoló hatás visszavezethető volna. A górcsövi szervezetek közül mindenek előtt egy határozott Trochammina (AmmodiscusJ-t sikerült találni, de úgylátszik, hogy a bryozoák sem hiányoznak». 5. Devon dolomitos-mészkő, Hoalhig-pu-xó\ (Sze-csuen tartományban).

2 «Két egymástól kevéssé különböző próba van e helyről. Ezen próbáknak egyike alapanyagában egyenletesen világos-szürkés, finomszemcséjű, de mégis tisztán kivehetően kristályos dolomit. A keresztmetszetben többé-kevésbbé kerekded, részben egészen kitöltött, részben gyűrűszerű sötétebb foltok láthatók, a melyek az alapanyagban egyenletesen oszolnak szét és csak ritkán érintkeznek egymással. Ha pontosabban megvizsgáljuk látjuk, hogy ezek egyes, csaknem gömbalakú testeknek a keresztmetszetei, melyek sötét színüket bitumenes festő anyagtól nyerik. A bitumen ebben parányi gömböcskék alakjában kiválva lép föl. Ezen parányi gömböcskék elhelyeződése helyenként olyan, hogy szerves szövetre enged következtetni. De ezen testek nem mind olajnemű bitumennel körülvett ikra(oolit)-szerű képződmények, hanem vannak közöttük olyanok is, melyek teljes biztonsággal alig ismerhetők fel. Különben mindegyik ilyen gömb valamivel tömöttebb, finomabb 1 J

OH. WALTHER. Einleitung in der Geologie als historische Wissenschaft. Jena, 1893—94, 526. és 890. lap. 2 Vesd össze az I. köt. 610—611 (302—303). lapjával.