Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - ELSŐ RÉSZ. Fosszilis állatok - E) Khinai palaezoos kőzetek mikroszkopikus vizsgálata. Dr. LÖRENTHEY IMRE-től

204 Előszó. Az egyes foraminiferákra vonatkozó irodalmat illetőleg pedig meg kell említenem, hogy leginkább csak azon műveket sorolom föl, a melyeket magam is áttanulmányoztam és a melyekből meggyőződtem arról, hogy a bennük leírt alakok és az én fajaim egyezők. Mert pl. a Fnsidina cylindrica, F

isch.-nek igen nagy az irodalma ; sok alakot ismerünk Amerikából is, a melyek mind ezen a néven szerepelnek az irodalomban ; de miután ezek mind régi meghatározások, újabb kritikai tanulmányozást igényelnének, még mielőtt a mai szorosabb értelemben vett Fns. cylindrica-vaX azonosíthatnánk őket. Az egyes fajok megismertetésénél mellőzni iparkodtam az olyan fajleírásokat (diagnosis), a minőket latin vagy magyar nyelven szoktak volt a faj jellemzésére a leírás elején közölni ; mert manapság már annyira fölszaporodott egyes állatosztályokon belül az anyag, hogy egy ilyen fajleírás már tíz-húsz fajra is reá illik. Ha pedig az egyes fajnak a fejlődését az ezzel járó alakváltozást és a fajok közötti átmeneteket vesszük tekintetbe, azt látjuk, hogy azon fajleírás, a melyet régebben adtak és a mely manapság már tíz fajra is reá illik, tulajdonképpen egy fajnak sem adja a teljes képét; minthogy minden faj ingadozik a régebben szokásos fajleirás nem jelöli meg azon határt, a hol az egyik faj végződik, eg}' másik pedig kezdődik. Azért legczélszerűbbnek tartom az olyan leírást, a mely a fajt azon kereten belül ismerteti meg, a melybe tartozik, vagyis ha a legközelebbi rokon alakokkal párhuzamba állítva írjuk le és jó rajzot mellékelünk hozzá. Hogy manapság a nemekben és fajokban gazdag állatosztályokon belül nincs a nemnek és a fajnak az a körülhatárolt fogalma, mint régen volt, azt legjobban igazolja az, hogy míg azelőtt előbb a kövület nemét határozták meg, és csak azután a faját, addig ma sokszor tudjuk egy alakról, hogy üj faj, de a nemével még nem vagyunk tisztában, sőt sokszor azt sem tudjuk, melyik családba osszuk be. Egyes fajok a fejlődés folyamata alatt olyan átalakuláson mennek keresztül, hogy gyakran fiatal korukban nemcsak egy másik fajnak, hanem sokszor más nemnek a jellegeit viselik magukon, mint a melybe kifejlett korukban tartoznak. Ahol az egyes fajnál a faj-jellegeket mégis összefoglaltam, azt csak azért tettem, hogy a faj főbb sajátságai könnyebben áttekinthetők legyenek. De én ezzel nem akartam a régi szabatos fajleírásokat pótolni, miután ilyent metszetek alapján nem is adhatok, mert nyilvánvalóan a metszet nem nyújthat teljes képet az alakról. Ezen értekezésem tárgyát képező kőzetek és a leírt szerves zárványokat tartalmazó csiszolatok a M. Nemzeti Muzeum ásvány-földtani osztályának tulajdonai. Végül megemlítem még azt, hogy a szöveg között lévő ábrák körülbelül mind ugyanazon nagyításúak, kivéve a 22., 23. és 33. ábrát. Mert mig a 22. és 23. ábrában közölt Fnsnlinclla Lóczyi, Lörent., a többihez képest aránylag kisebb, addig a 33. ábrában közölt Lingtdina Széchenyiig Lörent., pedig aránylag nagyobb nagyításról rajzoltatott. I. FEJEZET : PALAEOZOOS KŐZETEK MIKROSZKOPIKUS LEÍRÁSA. 1. Oolitos (Ikrás), vagy globulitos mészkő, Szining-fu vidékéről (Kanszu tartományban).* Egy számmal ellátva két különböző kőzetpróbát kaptam ezen lelőhelyről. Az egyik sötét színű, melynél fehér alapanyagban vannak a sötétzöld ikraszemcsék elszórva. Mivel a kötőanyag aránylag kevés és így az ikraszemcsék uralkodnak, a kőzet sötét színű. Helyenként a kötőanyag az egyes ikraszemcsék között hiányzik is és ilyenkor sűrűn egy* Vesd össze az I. köt. 558 (250). és 589 (281). lapjaival.