Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 3. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/3

HATODIK SZAKASZ - BEVEZETÉS LÓCZY LAjos-tól

A FOSSZILIS ALLATOK ÉS NÖVÉNYEK ÉS A GYŰJTÖTT KŐZETEK LEÍRÁSA. BEVEZETÉS. Az expeditio egyik tagja hivatásánál és előkészültségénél fogva a beutazott vidékek geologiai viszonyait kisérte figyelemmel. Nem mulasztott el egy alkalmat sem, hogy a gyors utazás közben, a hol csak erre remény mutatkozott, kövületeket gyűjtsön. Elég sok helyen kisérte siker e törekvést; a termőhelyek száma, melyekről felismerhető palaeozoos-, mezozoos aerabeli és plioczénkorú kövületek egybegyűltek a harminczat meghaladja. E leletek első sorban arra szolgáltak, hogy felismerésük és meghatározásuk alapján azoknak a rétegeknek geologiai kora megállapíttassék, melyből előkerültek. A jelen munka I. kötetének harmadik szakaszában sürün vannak megnevezve a korhatározó, jelentősebb, fosszilis állat- és növényfajok. A több százra terjedő példányok, melyek mintegy 200 állat- és 20 növényfajt képviselnek, rendszeresen lettek tanulrmínyozva. E palaeontologiai munkálkodásban a gyűjtőn kivül, dr. NEHRING, néhai dr. S

CHENK és SCHWAAGER vettek részt. A magam részéről is hálás érzülettel adózom ezen férfiaknak illetőleg emléküknek a szívesen elvállalt és elvégzett munkáért. Dr. NEHRING egy új emlős állatfajt írt le az expeditio gyűjtéséből, néhai dr. S

CHENK a gyűjtött fosszilis növényeket határozta meg és írta le. Mind a két tanulmány még a 80-as években német folyóiratokban jelent meg először. SCHWAAGER C. a mikroskopos maradványokat vette kutatásba, de váratlan elhunyta megakadályozta őt abban, hogy kéziratát tanulmányairól befejezhesse. Csaknem befejezett értekezése a gyüjteménynyel együtt visszaérkezve annak magyarra fordítását és kiegészítését dr. LŐRENTHEY IMRE t. egyetemi m. tanár szíveskedett elvállalni. E helyen a palaeontologiai anyagnak leírása a geologiai tanulmányokat megelőző, régen elkészült alakjában, a termőhelyek szerinti csoportosításban történik. Azonban gyökeres revizió követte az első szövegezést, mert a fosszil állatokat illetőleg az utolsó tíz éves irodalmat figyelembe kellett venni. Ennek