Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - MÁSODIK RÉSZ. Alaktan

Alaktan. 53 Az állatok neveinél azon esetben, a hol nincs külön szó a két nemre, szintén turániasan az előbbi án és pen vagy pettei szók mellététele által jelöltetik a nem, pl. án-nari (hím róka), pen-banvi (emse disznó, szék. gője, kocza); pettei-ppúnei (nőstény macska): pettei kudirci (kancza-ló); pettei-kkörli v. kőrli-ppettei (Mongol eme takyá, tyúk). Az állatoknál a nem jelölésére még a következő szók használtatnak: 1. erudu v. eruttu mádu (ökör), érti v. poli-y-erudu (bika); pasu, á, tenu (tehén). 2. kaduvan (kutya, macska, majom stb. állatok hímje, kanja). 3. kadá, kadáy, kidá (kos; a birka, kecske, bivaly hímje). 4. kádári, kidári (a szarvasmarhafélék nősténye). 5. kálei (fiatal bika). 6. kundu (kan, a szamár, ló és öszvér hímje). 7. kóligei (a szamár, ló és öszvér nősténye, cf. sz. gőlye). 8. sávul, séval (talán kával helyett; kakas s átalában a madarak hímje, állhat a szó előtt v. után). A növényeknél szintén az án és pen szók használtatnak. Körültekintés. Hogy a tamulban, valamint a többi miveltebb nyelvekben sem volt eredetileg egyéb megkülönböztetés a névszók és névmásokra nézve, mint személy és dolog s hogy a nem- (genus) képzők csak későbbi eredetűek, mutatják a míveletlenebb nyelvek, a melyekben vagy nincs semmi nemi megkülönböztetés vagy pedig a képző még mint önálló szó szerepel, pl. a khond, a tamulban már egyszerű szóként álló avan (azon férfi), aval (azon nő) mutató noraen appelativumokat á ánu (,a' kan), á áIn (,a' nő) két független szóval fejezi ki. Egyszersmind igazolja ez a nomen appelativumoknál tett azon állításunkat, hogy a tamul avan és aval stb.-beli an, al, án, ál képzők az án (kan, hím) és ál (személy) névszókkal azonosak. Ezen képzők társai a többi nyelvekben ezek: kann, ami, alu, tel. adu pro andn pro kann, gandn (kan, hím, tam. kanavan)-, kan. iti, tel. adi megfelel a tamul atti nőnemű képzőnek. Érdekes a tuda tiip moy (daugther, leány) kifejezése, valamint a kin minthki (female child, girl) is, a melyeket Dr. POPE nem tudott megfejteni. Az első «szűz magzat» moy = tamul maga, kud. mown mag, magzat, fiu), a második pedig a magyar «kis meny-ecs-ke» szókra emlékeztet; a kin a tam. kinsil (kis, kicsiny) szó rövidületének látszik. Az állatoknál a nem meghatározására használt szók a testvérnyelvekben: kann. gandn kudnre (kan ló = ménló), hennu kudure (nőstény v. anyaló, szlávosan, kancza), tel. moga hím = mag pl. magló ; áda (nőstény); kud. ánu (kan), ponnu (nőstény); khond bakadi adá (bakk kecske), talli adá (nőstény kecske, cf. magy. tölgy-es gond, tullo nőstény) stb. 17- §• TÖBBESITÉS (Panmei). Minthogy a tamulban a névszók a személy- és dolognevek két osztályára vannak osztva, azért a többesképző is átalában kétféle r, és gal (kiejtendő gel semleges önhang zóval). Az r csupán személyneveknél, a gal pedig mind a két osztálynál előfordul. 1. Az an, án, 611 és al, ál képzőjű személyneveknél az 11 és / helyett V jő, az i, ei képzőjüeknél pedig yar vagy yár* és kész a többes, pl. maga-r (fiuk, emberek magan), periyór (nagyok, periyón); úr ár (városi emberek t. i. férfiak és nők, tirán és úr ál- ból); kúttádi-yar (tánezosok, színészek; kűttádi), kúttádissi-yar (tánezosnők, színésznők) stb. Jegyzet. Némelykor az ár alakú képző n és y végzetü szókhoz is járul