Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - ELSŐ RÉSZ. Hangtan

52 Első rész. A tamul szótestbeli z^-nek ^"-vel való váltakozását már föntebb láttuk, mint példát fölhozhatjuk itt tevittu- igét, a melynek mása tegittu- (remplir, tölt, tőt). A tam. szókezdő z'-nek a tuluban és kannadaban többnyire b felel meg, pl. tam. vilaiigu- — kan. belagu- (magy. világ-ol, briller, reluire etc.). De vannak a kannadában s a többi testvérnyelvben esetek, a melyek azt mutatják, hogy a tamul szókezdő v nem mindig lényeges, hanem csupa előtét, pl. tam. veppit = kan. ubbe, ezen alaknak megfelel a magyar öbö-l, öbö-ly, öblöz, amannak pedig a «hev» és székely «leb» szó (cf. régi vép = lép). Ilyen v előtétes tamul szók vagy z'-t vesztett magyar szók volnának még ezek : v-ár- (ár-ad, se répandre, s'élever etc.) cf. ár-. v-ár-i (ár-am, déluge, inondation). v-arli- (ár-ad, se répandre, s'écouler, déborder etc.). v-áy (áj, ájaz, aj, ajk, ouverture, bouche, lévre etc.). v-áy-dal (aj-tó, ajta-im, la porté). v-ala-ru- (alud-, alv-ás, étre couché, endormis). v-árl-ttu- (ál-d ; féliciter, bénir). v-isumbu- (iszony-od-ik). v-eTu (űr, üres, vide, cf. or Ii-, verisu vacuité). v-cssu (izzó, chaud, ardent). v-cgu- (ég, brüler, végudal szék. égedelem, brülure etc.). veri

1- (örj-öng, étre, devenir ivre, fou, possédé etc.). És most lássunk példákat, a hol önhangzóval kezdődő tamul szóknak v kezdetű szók felelnek meg : váj (áy-). verőfény (cl'i-, eri-J. verem (al'ei). véd (ád-am, pádu-J. vér (emi-vci). v-isit (isci). viszály (isa/u-J. viszony (iseivu). vig (ugcé-). von- (innkku- olvasd w-unukku-). A többi megfelelő hangok a magyarban /, b, p, m és h a kannada nyelvben látott módon. rl lásd az r alatt. / lásd az l alatt. T lásd az r alatt. n lásd a nyolczadik betűt. H. Ezen hang a Tamul-féle nyelvek legtöbbjében ép oly kevéssé kedvelt hang, mint a mongol és tör. tatár nyelvekben. Ezért a tamul a sanscrit szók kezdő //-ját elejti, a szótestben levőt két önhangzó közt álló ^-vel irja, minthogy a tamul g némileg közeledik a gh-hoz, pl. ser. hiraniya (or, gold) a tamulban iraniyam lesz (cf. m. arany ?) cr. sahája = tam. sagáya-m (secours, assistance, cf. segély, vulgo ságéj). A kannada