Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 337 NB. A mong. tnökö-, man mo'/o- (endigen) a tam. ntu-gi'- (finir) társai, 1. muku-cza. vék-a, tam. mug-ei

, mug-avei (mesure de capacité, puisoir \ mug-a -, puiser, mesurer etc.). vék-ony (i. mince, gréle, rare, 2. flanc, taille, ceinture). Tam. ukk-arn (lieu étroit «la ceinture, milieu du corps, hanche, «reins» etc., cf. ekku-, se serrer). vél- (véle-ked-ik, véle-mény). Tam. '«//«- (penser, considérer, estimer etc.: ull-am, pensée, intention, opinion etc. uU-al, ullu-dal nom. v. \ 'ul pars interior, anima). vé-n (vén-ül, vén-it). A «vé-n kutya, vén dög, vén ló» stb. megvető kifejezések mutatják, hogy a vén szó más alapértelmü, mint az öreg (nagy, régi), a miért is e szó társa a tam. vi-n (inutile X vi-, se gátér, périr, étre détruit), tehát a vé-g szóval egy-gyökü, mert a rokon tam. mü- (i. vieillir, devenir vieux; 2. finir) jelentésű, cf. mirli- — vir Ii. Ide tartozik : man. fe (alt, fe-inge id.) mong. wé- (se gátér, pourrir). A finn vanha legfölebb a banya szóhoz, de ide nem vehető, vér 1. ve-res. vés (vés-et, véső). Az ás- igénél látható tam. alakokon kívül megemlítem a vatti-gei (gravure, sculpture) nom. v., a mely az ás-, vésigét a mete alakkal összeköti, vé-t (v. tr. tkp. téveszt : utat vét, vétek). Tain. i. 'éy'-, véy- (yéyttu p-pódu- tromper tkp. elvétet) ; 2. 'ettu- (tromper, duper). Ez összevont alak társa a t.-tat. az-, osm. j-az-, régibb t.-tat. ad-as (irre gehen), vézna 1. váz. vi viczká-nd 1. ficzka. vid-ám, vid-or (vid-ul), 1. pit-ma-llik. vidék (provincia, regio : al-fel-vidék, vidék-i). E szót nevetséges alakokkal akarják azonosítani, holott a tam. vi-dikkü (point cardinal intermédiaire : a világtájak kisebb részei) szó társa, mely olyan összetét, mint a ser. vi-désam (pays éloigné, étranger : vi-dés-i, étranger, vagy vi-déha vi-déha (kül -test, Bahar egyik vidéke). Gróf SZÉCHENYI B.: Keletázsiai útja. II. köt. vidik (szék. vidik-el : viraszt, ébren van orosz budit' s'éveiller, és pit-ma-ll-ik). vig (vig-ad, vig-asz-t-al). Tam. 'ugd- (uga-nd-irií-, se rejouir, étrejoyeux vigad-oz etc. ógei, joie, plaisir). Az alhangu víg és tarn. 'ugaolyan mint ihog, vihog vagy tam. ődu- — kann. •wódu- stb. vigya (vigyá-z) 1. figy. vigy-or (= vidor : vigyor-og tkp, az ajkak szétválása. Tam. vid-ar, vid-ambu fissure 1. pitínallik, hajnal hasad elemzését). I. világ, velág (világ-ol, világ-l-ik, világ-it stb.) Tarn, i.vilakku, kann, belaku (lumiére, lampe, vilakk-ulla kann, belak-ulla, light, hell tkp. világ-való : vilakku-, éclairer, faire luire, briller, expliquer ; vil-angu-, briller, reluire . . . étre clair, évident, manifeste, világ-lik) ; 2. vel-í- (le temps s'éclaircir, briller, étre clair, évident V vei, blanc etc.) II. világ (mundus). Hogy e szó az előbbivel egy, mutatja az orosz cviet (i. lumiére clarté, jour, 2. monde, univers). A tam. idagu, idagam (monde, terre, sol, pays etc.) szót a ser. lőka (mundus X lók- videre, splendere etc.) alakkal rimeltetik, pedig ez ulógam (monde, terre, homme, vue) alakú. Aztán a tam. nyelvben is van oli — veli változat. villa. Ha e szót «hasadt» értelemben veszik is, értelmezhető a tarn, vilavu-, pil-, pila- (se fendre) igével De a villa nem ágas, hanem a szúró, cf. k.-tat. cänecke (Stachel, Gabel \ eäneestechen), arab sók (Dorn, Stachel : sókiye Gabel). Ezért a villa a szláv alakokkal együtt =3 kann. tul. mullu (Fork, Gabel) s így a fid-änk (tam. inul, mullu id.) szóval egygyökü. vill-an (vill-am, villám-od-ik, vill-og). Tam. vil-aiigu-, vil-akku- (scintiller, briller, lancer des rayons

: cf. vell-áppu point de jour : villám-od-ás). vill-ong- (veszekedik, czivódik : villongás). Tam. vid-ang-am (obstacle, embarras «contestation, dispute, force, violence etc.» vill-adei id.) vinye (szék. = vinnye : kovácsműhely). 22