Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

al 316 Szótár. A tam. tabi'-, tavi'- (avoir soif, mourir de soif, étre fatigué . . . , désirer etc.) a tuv-ei (breuvage, chose potable) alakkal függ össze, mert az összevetések mutatják, hogy a «sitis» jó turániasan az ital, víz szók származéka : tam. nir-vél- (avoir soif = nyirk-vágy), tör.-tat. su-sa- id. \ su eau), mong. umd-as- (avoir soif \ umda, umdá breuvage etc.). A rég. magy. szome-h-oz alapja olyan nom. v., mint a tam. tabi-kkei, tavik kei, s így fölösleges a csűrés-csavarás, cf. tó, tav és t.-tat. su alapokat, szomor-og- (szomorú, szomor-od-ik). A tam. samarl-ttal, samarl-ppu (affliction, peine, travail) a samarl'- (affliger, tourmenter, abaisser) igenevei, de az intr. alak hiányzik, tfszomszéd az orosz stb. co-cicd, voisin, szó nasalizált alakja), szop- (szop-acs-ol,szop-int, szop-og-at,szop-ós, sop-tat, cf. czupp-og || szupuj-kó). Tam. sappu- (sucer, lécher . . . faire résonner les lévres, couper avec les dents ; aplanir une masse . . .). NB. A rég. sopp-an (szűk) meg a szék. szupuj-kó (karcsú, vékony, hegyes gula-alakú) szók e gyökből való képletes szók, mint a tarn, «aplanir» mellékjelentés is, mert a «hegyesre szop» mellett «hegyesre sziv» is van. szor (szor-os, szor-ong, szor-ul, szor-it || szurdék, szur-dok). Tam. sur-ungu- (se serrer, se resserrer, se contracter, se rapetisser, se rider, se fermer etc. ; surung-al, surungei, surungu nom.v. szurdok, szük lyuk, buvó-lyuk jelentéssel : surukku- v. tr. serrer, resserrer, lier fortement, contracter etc.). A sur-am (chemin difficile) a tiszta gyök képzete, szor-og- (— sürög: szorg-at = sürget, szorg-os = sürgős, szorg-al-om). Tam. surukku (vitesse, promptitude, háté, vivacité : suVukk-ulla, diligent, suTukk-áy etc. vite, á la háté : suru-suru-, étre diligent, se hátér ; suru-sufuppu, siil'usuVukkci etc. nom. v. suVu-di, vitesse etc.). szotyog- (szity-eg-szoty-og, szotyós || szotytyan). Tam. i. so ttu- (tomber par goutte, dégoutter, pleuvoir: sottu-sott-enru orlugu-, tomber goutte a goutte : sottu, coup, tape, claque, goutte de pluie, morceau, cf. sottu syn. szity-szoty) ; 2. sittéi (excés de cuisson, de maturité etc., cf. szotyós szilva, szotyka), cf. mong. tsatso-, man. catsu

, t.-tat. sac-, cäc- (streuen). szotyor = szatyor. SZÓ (QÓ) szó (szol-, szól-it, szól-al stb. Tam. sol (parole, mot, son d'un mot, discours etc. sol-vagci

, analyse des mots = szó-vágat: soll-iyal

, étymologie, soll-urudi

, szó-erő : sollu-, dire, parier, raconter etc. sollal

, sollu-dal

, sollu-gei etc. nom. v.), man. soli- (szólit). NB. A magy. szó, szo-v, sza-v, mong tső stb. a tam. so-l = u, v) összevonása. A szláv flo-vo (Wort) pro col-ovo egy jó tam. nom. verbale-nal nem egyéb szór- (gabnát, hamut, pénzt, nyilat szór). Tam. 1. sori- (répandre, verser, lancer en abondance, prodiguer etc.) ; 2. sűr-kkcisúr-ppan (van, szóró lapát \sür'-, séparer, diviser vel túru- répandre, disperser, semer des bruits etc.). NB. A t.-tat. savur- stb. az egytagúság miatt hosszú hangzójú szónak olyan szétterjesztése, mint a kormány szónak a kaurmány alakja. szór (szék. ™ sor, füzet). szó szöcs-ke (V szöcs. Tam. tcttu- sauter s így a sás-ka szónál látott tattu- felhanguja). I. szög (szöglet, szöglet-es). Tam. suiigu (az öltöny szege, zuga, rétje). II. szög = szeg. szök- (szök-ell, szök-del, szök-dös stb.). A tam. nyelvből a tcgu-ppússi (puce tkp. szökő-bogár) összetétbeli nom. ag. alakon kívül más ismeretlen. A man. sckiyen (Quelle) egy-gyökü a sek-se-ye (Heuschrecke) szóval, valamint az osm. cäkir-gä (sauterelle) a k.-tat. sik-cr (sauter, bondir) mellékalakjából" való. szöllö. E szó olyan alakú, mint a solló a sorló helyett s így gyökileg a mong. sörö (Trauben), man. soro (Brustbeere), tam. täru, säru (grappe de dattier, de banan etc.) szók társa. A csuvas sfirla (baie,