Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 311 quelle on est attache, sur la quelle 011 s'appuie . . .), sár-vu (protection) és sárolei, sár-vu (jeune feuille de palmier etc. dans toute sa crue : szár-, szálas levél) értelmek oda utalnak, hogy a magy. szár szót a tam. sárii- (s'approcher, s'attacher ä, etc., ige képzőtlen nom. ágenséhez hasonlónak tartsuk, mert a szár a «támasz, az összefüggést közvetítő, szár-ny (szárnyal, szárnyék). Tam. 1. sil'-ei, siragu (plume «aile d'oiseau, nageoir de poisson, plume de fléche, cőté, rangée, ligne de maisons» etc. s ekkor syn. sár, cóté ; sil'agu gollu, voler); 2. dfag-ar id.; 3. irekkei, rekkei id. t (száz, perzsa, sad, ser. cata etc.). sze (cá) szeg- (nyakát szegi, szavát, a böjtöt megszegi II szegély). Tam. segu- (tuer, détruire ; scg-il, dessus les épaules, la nuque tkp. a szegély: ilyen értelmű a mong. yaya (szély, nyakgallér, t.-tat. jaka id. man. jaka Riss, Spalte). A tam. scg-il (fragmen, petit morceau etc.) valamint a sckku- bandi, demarcation des limites) első része a mong. tsek, t.-tat. cik (borne limité : szegély, szegő) értelmében szintén ide tartozik. NB. A szeg-öd- értelem az érték-szabás (vágás) logicán alapszik szegy (= cád', siigy id.). A kann. Ade, yede (breast) a tam. nyelvben edi-r (devant) jelentésű ; s ez látszik a mong. sedii- (sich zum Vorsatz machen) igében, szejke (szék. szejké-s víz a szik-sótól némileg savanyu, jó iható víz). E szó mong. sekö (sal nitri) társa a magy. szik, alakbeli f-nek olyan szétterpesztésével, mint a k.-tat. sej-dek pro sidik (urina), a melylyel a szék. szót nevetségesen rokonságba hozták, szeker (— cäkär: szék. szekerkó dim. szekér). Tam. tigir-i, tigiri-gei (roule, cercle «char, voiture» moulin, cf. mong. dcgcrcm, t.-tat. degir-mcn, moulin); osm. tekerlek (roue), man. toy or 0 (Rad, Kreis), mong. tsayar-ik (Rad), tögör-ik (Rundung, eine runde Scheibe), cf. teker. NB. A rímelő nyelvészet a t.-tat. cek- (tirer) ige jelen idejű cek-cr (il tire) alakját teszi a szeker képzőtlen nom ágens mellé, csakhogy ez nem áll, a szekér a «tekergő» s csak a szán a «hurezoló» turáni logicával. A ser. cukra (roue) tam. alakban sakkaram «kerék, meg szeker» jelentésű is. ? (szekrény = lat. serinium ? cf. tam. sagéra, magasin). szel- (= gál-: szel-del, szel-et, cf. szalu). Tam. 1. salin (morceau, fragment, sallari-, couper en morceaux, cf. szál-ka); selu-ppu (nom. v. morceau, fragment = kann, seluppu- to cut, szel; tam. sein, écaille de poisson etc.), mong. seil-, sil(tailler, graver, ciseler, cf. mong. scl-me, man. scle-me épée, sabre, szab-lya, tam. dard, javelot). szel (= gál, szel-es szél). A legközelebbi társ a mong. sal-ki-n vulg. sál-ki Wind : sálki- der Wind wehen, t.-tat. jel, jil). Az egyik tam. szó : kál (le vent tkp. kelő) egy másikat, lásd a süll-en-t-nél. A salam (pied, vent j/ser. cal- se mouvoir). szel-id (= gálid, szelidül). Tam. suliivu, sulugu (faeilité, légéreté, douceur, suluv-ána, doux), mong. solo, solo-yon (locker, sanft), man. sula-kan ruhig, massig), szellem (rég. szell-et, szel, szél tovább képzete). szen (= cán: szen-es, szén). Tam. 1 an-al, tan-al (braise, charbons ardens V

1 an-alu- brűler: a szén = eleven szén, mert különben holt szén). A főbb turáni nyelvekben a szén a «tüz, égés» szókkal függ össze : tam. kar-i (charbon, suie, cf. kor-om V karu- brűler), t.-tat. k()-mür id. V köj- — tam. káy- brűler, man. yaya (Kohle V t.-tat. jak- brűler, japán yaki id.), mong. n-egüre-siin (Kohle y egü-re- ég, brennen), szenny (= cánii: senny-es, szmny-ez). Tam. tín-du- (toucher, «souiller», contaminer, infecter ; sind-iram saleté, paroles viles ; cf. sindu-, toucher etc.). szer- (= gär-, szer-el-em, szer-et). Tam. saru-vu- (caresser, cajoler, courtiser, flatter, embrasser etc., cf. tam. tarlu-vu-, to embrace, to love). Hogy a t.-tat. scv, söj- (aimer) igének a magy. szóval semmi köze, az világos.