Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 283 ocs-ud (ocsud-ik: eszmél, ébred, magához jő). Tam. uy-ir'- (us-ir'- revivre, étre réanimé, uyir, usir, vie X uy- vivre: rokon szusz), t.-tat. uya- (ébren van, uya-n-, ébred). -od (-ad: On-od, Vas-ad, Bors-od stb. tehát hely, lak). Tam. idam (idam: lieu, place, endroit, maison . . .), különben lehet, hogy eme képző «biró, tartó» értelmű s így a tam. udeiya (possidens) rövidülete, a tam. idam pedig az ott-ogy-on-beli od' (hon, hely) társa. odor (odr-os: üreg-es). Ha a szláv odr (lit.: biére, cercueil) egy a ser. udara (ventre, sein, matrice, tehát: kebel, üreg) szóval: akkor az odor szó az odu, odv szótól elválasztandó). odu (odv, üreg, lyuk, hézag, nyilás: odv-as). Tam. őttei («fente, félure, cassure, trou» tesson II ódu, ótiu, tesson, tét, tuile, vase de mendiant, cráne, écaille de tortue, coquille . . . mert mind ez üreg V od-i- se briser). NB. Az osm. od-un nem «hasadt fa» hanem tűzre való (ot, ut, tűz). ok (causa, ratio: ok-os). A legközelebbi társa a mong. uk (Ursprung, Anfang). Ide vehetni a tam. tikká m (force, pouvoir, grandeur d'ame, constance . . .). NB. A t -tat. okti-, uki- (lesen) = mong. uhg-sis így Muh, uhg = man. uhg, ohg (Ton), tehát nem az ok társa, hiába rimel, ok-á-d- (syn. hány || ök-l-ik a folyadék || ök1-end-, ök-r-end, ökr-őd-ik pro ök-öl-end: faire des efforts pour vomir). Tam. i. ókkál-am (effort pour vomir, vomissement, dégoüt . . . őkkáli'- faire des efforts pour omir); 2. okku- (se gargariser . . . lancer = hány); 3. ckku- répandre, ckk-al effusion, cf. öklik pro ököl-ik a viz); 4. ugii- ugir'- (verser, répandre . . . Vugu- étre versé, répandu, se répandre, ug-al, ugu-dal . . . effusion etc.), mong. oki- oksi- (würgen, sich erbrechen), t.-tat. oksa- id. man. oksi- (speien || oy-oV-sosich übergeben wollen). olesu (ócsu, olcsu-ság). A M. Ny. N. szótára helyesen szármáz- ! tatja az al (alsó) gyökből, mert a tam. eliya vilei (bas prix tkp. alsó ár v. bér: eliya, bas, vil, chétif, elidu, elisu nom. appel. a mi nálunk melléknévvé lett). Az eli, el, (öli, öl) az ill- (étre bas) mellékalakja. NB. A t.-tat ujuz (1 illig) eredetibb alakja a mong. ös-öt, üs-iit (zurückbleibend, werthlos, zum Spottpreise) ez pedig a tam. s-ossam (rest, restant . . sossa-vilci, vil prix, marché Vessam id ) s-es alakkal együtt a szék. ucsu (vlminek utója, hitványa) szó társa. ol-d- (d pro t transitiv képző, ol-d-at). Ezen alakot s a régi ov-d-, ó-d- (délier . . .) alakot el kell választanunk, mert ez a mong. ayo-da (ausgedehnt, ayo-da-la, ő-da-la- kitágit = old) és tam. av-irl'- (syn. n-egirV- délier, dénouer) alakok társa, az ol-d pedig a M. Ny. N. szótára szerint is a tam.-féle nyelvek szerint is az ol-v nom. v. (s ebből olv-ad- új képzet) szóval egy-gyökü, mert a malabar ali-kka (to untie) a tam. ah- (se fondre, s'écouler, devenir mou, tendre, trop mür . . .) ige transitiv alakja, a mi a tam. nyelvben hiányzik az én szótáram szerint. ol-dal (cóté, cóte, paroi, parti, cf. ol-tal-om). Tam. 1. ol-i («mur» oliy-il uruvam, figure tracée sur un mur, cachette, lieu caché, mert oldal, fal-oldal nélkül nincs rejtek Voli- se chacher, étre caché: olidal nom. v.) ; 2. uli (allativusi névutó a t.-tat. jan értelmében). Ezek származéka az 011-du- (pro ol-du-: approcher t.-tatjanas- oldalol = közeledik, s'appuyer, se reposer, se pencher sur = oldalol ; se retirer eloldall etc.). oll-ó (alló pro or-l-ó, ar-l-ó Éar-at, or-t). NB A tam. stb. katt-ari, katt-iri (paire de ciseaux) szót a nem éppen tiszta eredetű ser. kartari (forfex) szóval hozzák össze, pedig a tam. szó egyszerű összetét katt-i (conteau, canif, cf. kettu- couper) és ari (couper, ir- id.) szókból, hisz elég merészebb összetét van ennél A mong. yai-ci t.-tat. kaici szók gyöke is a tam. katt-i rokona. I. olt- (pro rég. al-ot I alu). II. ol-t- (1. enter, greffer; 2. inoculer; amaz tam. nyelven otia-vai'- ez pedig pál kuttu-, tejet szúr s így a miénk öl-t, szúr, dúg, alhanguja). olt (olt-a, az eredeti ajakszelet nélküli vol