Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

Szótár. 277 kópé (víg, tréfás stb. góbé id.). • Tam. kóppu (amusement, plaisanterie jeu, bouífonnerie). kór (kór-ság ; nehéz kórság = nehéz nyavalya ; betegség). Tam. kór-aní («épilepsie, mal caduc»; aspect mélancolic, con torsion de l'agonie etc.). Úgy látszik a kór-am (courbure, poison, cf. mong. yoor, yor id.) szóval egygyökü «horgad, gözsörög» alapjelentéssel. NB. Az orosz /vorat' (étre malade, indispose) legfölebb a turáni hosszú önhangzónak nyomorú utánzata. kóré (kóró: katán-koró, bogács-koró, köleskóró stb.). Tam. körei (cyperus, scirpus et autres plantes marécageuses ? mert cf. kansangórei, espéce de basilic, úppaii-gőrei, scirpus miliaceus etc.). Valószínűleg «üres szárú, vagy olyannak képzelt növény» jelentésű s így a käYei (tuyau de chaume . . .) vagy a kurl-ei (tuyau, chose creuse) változata. A t.-tat. kuru (sec) szóval hiába rímel, mert a saláta stb. zöld, mégis felkóródzik, s a bogácskóró zöld korában is kóró. kósz-a (kószá-l, mong. kesö-, t.-tat. köc-, kite-, cf. orosz koc-ev-at' herumziehen : a tam. alakot 1. kódorog-nál). kóta (kótá-z |j kót-is). A Magy. Ny. N. szótára helyesen vette a kóta-szót a kótis (báton) társának, mert a k.-tatár tajak (báton) az egyes számjegyet (1) is jelenti. A tam. ktittn (V kntíit- frapper, battre, piquer) egyszer kótis {kuttu-piil = kótis -f- pilinczek), máskor meg «point sur une voyelle» a minő a kóta (*) feje is, de a knttit mellett kő tti (petit báton avec lequel les enfans s'amusent á en frapper un plus petit: a pilinczeket ütő kótis) is van s ez a kóta és kótis társa, kótér (börtön), cf. tam. kitdir (cage, réceptacle s így a kosár társa is lehet), kótog- 1. kotyog. kótya (szék. dobra ütés, haszontalan fordítással ár-verés, kótyál, kótyá-z). Tam. kottn- (battre, frapper, forger, fouler «battre le tambour etc.» . . . applaudir, piquer : kottu-k-kő-l, baguette de tambour). NB. A kótya-vetye második részét a tam. virru (viTTu vente, eladás) szóval lehetne értelmezni, de fölösleges, mert az csupa ikerités az elsővel rokon értelemben is a vessző (ütő) szó társa, 1. ezt, cf. a kunnyog-bünnyög ikeritett szó mindkét részét. kö köcsög. Tam. kndit-vei (petite chruche, pot ä l'eau, vase de terre étroit et assez haut : kudu-kkei, sorté de demi-calebasse ; vase fait de la coque de certains fruits), köd (köd-ös : 1. nebula, 2. nubes | köd-men, ködmön). A köd (nebula) szó társa a mong. kódéiig (brouillard), de a köd és ködmön közti összefüggést értelmezi a tam. kattn(lier, . . . couvrir, se revétir ... se coaguler) ige s ennek származéka a panippu-kkattn (brouillard) szóban, a mi tkp. «harmat-kötés vagy harmat-fedő» értelműköh 1. keh. kök-ény (kökörcs), 1. kék. köl-csön = mong. kölö-sön (nom. acti. 1. sudor, 2. mutuum). A mong. nyelvtől irtózó nyelvészek a magy. szót a t.-tatár nyelvekből kölcsönzöttnek veszik, holott az határozottan mong. képzet s ha létezik valamelyik tat. nyelvjárásban, az a Csingisz fiaitól való s így a t.-tatár érintkezés utáni. A kérdés csak az, ha a szó mind a két értelemben egy-gyökü-e ? Valószínűleg sudor értelemben a kölö-r- (sudare) igéből való ; mint mutuum pedig a köl-i(ligare) származéka, mert a tam. kadam (emprunte, obligation, dette) a kattu(ligare) ige gyenge alakjából való. köldök. A tam. nyelv főbb szavai: undi (nombril, élévation \ undtt- s'élever), idalei-, midalei (nombril \ mi, midi, élévation), kopp-url (nombril, cf. t.-tat. kiibe-k, kopp-ul bub-orék), topp-ul (nombril topp-ei, pustule) pógil (nombril 1. pokla). . . Tehát mindenik értelme az «emelkedés» s így a magy. köl-dök a kel-, köl- (s'élever) ige képzete és semmi köze a finnféle «húr, nyelv» stb. nevetséges koholmányokkal, köl-es (panicum, a legősibb eledel növény). A tam. kavalci (millet rouge tkp. ágas, galyas); a kérl-varagu (espéce de millet)