Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utjának tudományos eredménye, 1877-1880. 2. köt. Budapest, Kilián, 1890-1897. 3 kötetben / Sz.Zs. 1411/2

ELSŐ RÉSZ - NEGYEDIK SZAKASZ. Tamul (dravida) tanulmányok - SZÓTÁRI RÉSZ

2 s6 Szótár. olyan származéka, mint a kal-angya az alhangu igéből. Ezért a ser. szónak hitt tam. kali-ganam (mariage, noces, bonheur) és kal-ya (prteparatus) képzetet is a kel gyökhöz kell számítanunk, kel-ep {käl-äp — kelep-el, i. zörget, 2. szája jár || kerep-el id.). Tam. kilu-gilu-ppu (sorté de bruit, craquement, tintement: kilii-gilupp-ei, crotolaria labournifolia; kilu-kku, drelin, grelot claquet etc.). Ilyen hangutánzó tam. kild*(dire, parier, kilappu, parole, mot, dire), mong. kde- (parier), kel-et (oriens, ortus). E szót a kel igétől elválasztani nem lehet. A tam. kirla-kku, ki'rl (kílagei, kilésu 1. dessous, 2. orient). Tehát : al és kelet. Ezt azzal okadatolják, hogy a tenger mellett lakó tamulokra nézve az alantfekvő tengerből kel ki a nap és este a magasan fekvő hegyek megett nyugszik le s ezért «occidens» viel (fel). Ez igaz lehet. De a keletre nézve a szók két ellentétes jelentése is tekintetbe veendő. A tam. kát, mong. köl «láb» = kelő, tehát emelkedő, de a láb az alsó rész is, ezért a fenti tam. szókat a kel gyökhöz is számíthatni, kele-vész (kelevéz, lökő-dárda s így a régen tágasabb jelentésű kel ige származéka, cf. kel tam. 4. alak. kemencze (= kiimentsd). A lat. caminus-ból kémény lett s így nem lehetett kemencze is. Ezért valószínűleg az orosz kamen-ka fa fürdőszoba hevítő része) társa, mert a tam. kámam (feu, pro kay-ma-m Vkáybrüler) szóból van kám-aram (foyer) sanseritos képzet, de ez szóba nem jöhet, kemény (= kőmén: kemény-ed-ik). Tam. kevnni (fort, place fortifiée, fort de ville, mert erősség és keménység gequivalensek lehetnek. A t.-tat. kemik (csont) = man. kemin (Markröhre) = mong. cömök s így ezzel nem lehet speculálni, mert eme nyelvek maguk ilyen logicát nem ismernek. A kő, kav szóból való származtatás éppen a szláv kamen (pierre) szóra vezet, ken- (= kän: keny-, kenőcs). Minthogy a kenés a legnagyobb részt szennyezést jelent, a tam. sán-i (bouse de vache, de boeuf etc.) nom. ag. alakú szót ide vehetjük, mert ez a brahmanismus híveinél a kenő, mázoló anyag s így mintegy kenő- sőt a sánam, sánei (pierre á aiguiser is ennek társa, mert kenfen- rokonelemek összetéte. kender (= känder: t.-tat. kender, kinder, mong. kindur, k injur, kcncir «Hanf», Henfgewebe : man. kenderyen, die langen Haare unter dem Halse des Kameeis s valószínűleg ez volt a turániak kendere. A tam. nyelvben van : kansam (cannabis indica), kittán (fii de cnanvre ; toile grassiere) = arab kitan (chanvre) : sanal, sanaYpu (chanvre, cf. man. saniya, Hanf) s ez úgy látszik az európai cannabis orosz konop-el etc. társa, kengy-el (= kandal: 110m. v. mint köt-el, a köt igéből, cf. tam. anga-badi (étrier tkp test-lépcső). Man. tufun (Steigbügel, cf. tafukó Treppe, tafa- hinaufsteigen t.-tat. üz-engi étrier füz pars superior.) Tehát a magy. szó sem finn csizma-alj, hanem hágó értelmű a szék. gan-g (élévation) által igazolható kan-g ige keng felhangujából, 1. gang, hág. kenyer (= käiiär : kenyér, kinyér, könyér). A tam. nyelvben 3 főszó van : appam (pain) az apa (tápláló) szóval, kansam (pain, toute sorté de pain) a kan-alu-, kanaYYu- (brűler, chauffer, kanaY-pu, foyer) igével, a rotti (pain) uroiti (pain, biscuit) — uYatti (pain, appe, cequi est sec YiiYattu brúler, griller, cf. rät; ránt) ismét sütést jelentő igével függ össze. Hát a magy. szó mi az ? A székely kön(kön-ik : érik, túlérik, vénül tkp. sül, szárad) ige származéka olyan képzővel, mint a fehér stb. Ezért fölösleges idegen logica nyomán a szót kürény (?) alakra fordítani. A mong. küne-sün, man. kuneSU11 (Reiseproviant) a szék. igéből való. kep-e käpä: szék. papi adó). Tam. kappant (tribut qu'on paie au souzerain etc., cf. happam katlu- adóz tkp. k. köt.). NB. A kepe, kéve, kupacz szókat hiába öszszezavarni, mert a kepe a kap gyökhöz, a kéve és kupacz pedig más gyökhöz tartozik. ker-dül- (ker-ge, kerg-ül, tam. kaYakkam, vertige V l. kar.-i-ka).